Az eddig ráköltött 190 millió forinton felül a napokban közzétett pályázati kiírás szerint további egymilliárdot szán a kormány a nyári asztanai világkiállítás magyar pavilonjára. Az idő sürget, mert a megnyitóig kevesebb mint öt hónap maradt. A jövő energiáját a középpontba állító, a The New York Times által az év 26. látogatásra legajánlottabb eseményének tartott asztanai Expó 2017-en eddig 112 ország és 18 nemzetközi szervezet erősítette meg részvételét. Így a napokban véget ért szíriai békekonferencia után a közép-ázsiai ország rövidesen ismét a világ figyelmének középpontjába kerül. Kazahsztán a nemzetközi színtéren Oroszország mellett a legaktívabb posztszovjet köztársaságként ezzel a rendezvénnyel azt is demonstrálja, hogy az olajra és az ásványkincsekre építő ország átgondoltan és tudatosan fordul a környezetet kímélő energiaforrások felé.
A világkiállításnak azonban Kazahsztán megismertetése és népszerűsítése mellett egyéb hozadéka is van. Mint arra Erlan Szadikov, a Gumiljovról elnevezett eurázsiai egyetem rektora felhívja a figyelmet, egy ilyen rendezvény eleve lendületet ad az oktatásnak. Rengeteg tolmácsra, idegenvezetőre van szükség, köztük olyanokra is, akik nem csupán oroszul, angolul, kínaiul vagy törökül beszélnek, hanem a kisebb nyelveken is. Emellett ennek a gárdának nemcsak idegen nyelveket kell ismernie, de jól felkészültnek kell lennie Kazahsztán és a világ földrajzából, történelméből, gazdaságából is. Sokat nyerhet az expón a turizmus is, és a látogatók kiszolgálásáért a tervek szerint még a bajkonuri űrközpontot is megnyitják a vendégek előtt.
Régi ismerős
Jövő hónap elsejéig kell leadni a magyar pavilon komplex kivitelezésére és üzemeltetésére a pályázatokat. Aligha lepne meg bárkit, ha ezt a már az előkészítési munkálatokra kiírt tendert is besöprő Horváth László vállalkozó, tiszteletbeli kazah konzul L. A. C. Holding nevű cége nyerné el. A vállalkozó, akinek vagyonát a HVG legutóbb 3,2 milliárd forintra becsülte (ez a 2014 eleji állapotot türközheti), közel két évtizede kiváló kapcsolatot ápol a Fidesz felső köreivel, mindenekelőtt a karcagi vonallal. Így tanácsadó a FÁK-országokat érintő ügyekben, 40 milliót kapott a Vidékfejlesztési Minisztériumtól egy plagizált tanulmányért, kedvezményezettje a pénztárgépbiznisznek. Igazán ismertté azonban három éve az 50. születésnapjára a Nemzeti Galéria termeiben rendezett több száz fős mulatság tette, amelyet a főváros egész területén hallható méregdrága magántűzijáték koronázott meg. (MN)
A megnyitóhoz közeledve egyre jobban kirajzolódnak az esemény kapcsán végzett infrastrukturális fejlesztések, amelyek messze nem csupán a kiállítás területére és a pavilonokra korlátozódnak. Az Expó 2017-et a kiállítást szervező állami cég elnöke egyfajta válságkezelő projektnek is tartja. Ahmetzsan Jeszimov ezt számokkal alátámasztva megemlíti, hogy az ország különböző területeiről 48,9 milliárd tenge (a tenge árfolyama nagyjából megegyezik a forintéval) értékben 322 beszállítócéggel kötöttek együttműködési szerződést, s a világkiállítás 50 ezer munkahely megtartásához, illetve teremtéséhez járul hozzá. Emellett a szervező beszámol arról is, hogy 126 millió euró szponzori támogatást és 211 milliárd tenge értékű befektetést vonzott az Expó 2017.
S akkor még nem beszéltünk arról, miként gyorsíthatja meg a megújuló energiák térnyerését az országban a kiállítás témaválasztása. Mint arra Nurszultan Nazarbajev államfő is felhívta a figyelmet, ezzel az olajkitermelő energetikai hatalom, az első számú uránbányász és a jelentős búzaexportőr mellett az ország újabb, az innovációra, a modern technológiákra építő arcát is megmutathatja.
