Orepic jelezte: örültek volna, ha teljesíteni tudják a kvótát, de eddig csak 19 menekültet fogadott Zágráb, mert senki sem akar Horvátországba áttelepülni. „Tovább akarnak menni, Horvátországot csak tranzitországnak tekintik” – tette hozzá.
Az Európai Unió 2015-ben először 40 ezer menekült önkéntes befogadásáról, majd 120 ezer további menekült tagállamok közötti kötelező elosztásáról hozott döntést. Az EU és Törökország között tavaly márciusban létrejött újabb megállapodás értelmében a tagországok – egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig – Törökországtól átvesznek ugyanannyi szíriai menekültet, mint amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak oda. Horvátország a fenti programok alapján csaknem 1600 menekült befogadását vállalta két éven belül: 1064-et a kötelező áttelepítési kvóta, 500-at az EU–Törökország megállapodás alapján.
Vlaho Orepic cáfolta, hogy a horvát menekültközpontokban rossz körülmények uralkodnának. Hangsúlyozta, hogy ezekben az intézményekben jobbak a körülmények, mint a horvát iskolák 90 százalékában. Hozzátette: a zágrábi Porin Hotel (ahol a legtöbb menekült van) jobban fel van szerelve, mint akármelyik horvát kollégium.
Orepic reagált a nagy nemzetközi emberi jogi szervezetek és horvát civil szervezetek azon vádjaira is, amelyek szerint a horvát hatóságok erőszakosan visszafordítják a migránsokat Szerbiába.
„Nagyon hatékonyan védjük a határainkat, ez pedig nem tetszik az embercsempészeknek, ezért a civil szervezeteken keresztül manipulálják a közvéleményt” – húzta alá.
Akkor lehet beszélni menekültekről, ha veszélyes övezetből érkeznek – mondta, majd hozzátette: ezek az emberek viszont biztonságos országokból jönnek, és nem akarják magukat regisztrálni, amíg el nem jutnak abba az országba, ahova menni akarnak. „Ezért ők nem menedékkérők, csak gazdasági bevándorlók” – fogalmazott.
A politikus abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy egy kerítés, amilyet Magyarország és Szlovénia is épített, nem old meg semmilyen problémát.
„Mit tegyünk, ha a kerítés nem elég? Építsünk egy újat a meglévő mellé?” – tette fel a kérdést. Szerinte hatékonyan kell ellenőrizni a határokat, és segíteni kell azokon, akik rászorulnak.
A politikus arról nem tett említést, hogy a legnagyobb migránsválság közepette Horvátország 2015-ben egyik határról a másikra szállította a Közel-Keletről érkezett bevándorlókat: először a magyar határra, majd miután ott megépült a kerítés, Szerbiából egyenesen Szlovéniába. 2016 márciusának elején azonban gyakorlatilag lezárult az Európába igyekvő migránsok balkáni útvonala, miután e naptól valamennyi itt fekvő állam csak az érvényes útlevéllel és vízummal rendelkező menedékkérőket engedte be, Macedónia pedig teljesen lezárta határát.
