„Nem azért jöttük Irakba, hogy bárki olaját is elvegyük” – jelentette ki hétfőn még Abu-Dzabiban az új amerikai védelmi miniszter bagdadi látogatása előtt, ahová meglepetésszerű látogatást tett a mai nap során.
A nyugtatgatásra az irakiaknak tényleg szüksége lesz. Két okból is.
Először is, az amerikai The New York Times napilap által is idézett James Mattisnak a NATO után ismét finomítania kellett főnöke, Donald Trump egy korábbi, a hírszerzésnél tett januári látogatásakor mondott meghökkentő szavain. Az amerikai elnök ugyanis akkor arról beszélt, az Egyesült Államoknak meg kellett volna tartania az iraki olajat magának. A védelmi tárca első embere ezért nyomatékosan leszögezte, „úgy gondolom, mindenki itt a szobában és az Egyesült Államokban is (tudja), mindig is tisztességesen fizettünk az olajért és a gázért, és ez a jövőben is így lesz.”
Másodszor pedig közismert, hogy Donald Trump korábban többször is hangot adott annak a nézetének, hogy az irakiaknak olajjal kellene fizetniük felszabadításukért. A Megnyomorított Amerika című könyvében (Crippled America – 2015) Donald Trump így ír: azután a vér és pénz után, amit azért adtunk, hogy az iraki nép számára elhozzunk valamiféle stabilitást, talán ők is hozzájárulhatnának ahhoz, hogy újjáépítsük az értük harcoló hadsereget.” Pár mondattal később Trump megjegyzi: ideje lenne, hogy a világ kivegye a részét a költségekből, és ha ebbe bármi beleszólásom lesz, ki is veszik.
Majd leszögezi: miközben az ISIS a legfőbb ellenségünk, nekik jutott az az olaj Szíriában és Irakban, amelyet nekünk kellett volna megszerezni.
Ismeretes, Donald Trump a NATO-val kapcsolatban is gyakran hangoztatja: a tagországoknak nagyobb részt kell vállalniuk a korábbinál a katonai szövetség fenntartásának költségeiből. Üzenete ebben is következetes.
Korábbi, 2011-es könyvében (Time to Get Tough – Ideje bekeményíteni) Trump egy egész fejezetet szentelt a kérdésnek, és még leplezetlenebbül szorgalmazta: Amerika vegye el az iraki olajat, amelynek vezetését az ingatlanmágnás hálátlannak nevezte. Ha a Közel-Keleten egy ország nem hajlandó méltányos piaci áron eladni nekünk olaját – azt az olajat, amelyet egyébként is mi tártunk fel, mi hoztunk a felszínre, és mi tettünk jövedelmező üzletággá a Közel-Keleten –, akkor minden jogunk megvan ahhoz, hogy elvegyük
– írta a könyvben Donald Trump. Azt nem részletezte, mit ért méltányos ár
alatt, mint ahogy azt sem, ki kérte Irakban, hogy az USA felszabadítsa az országot.
Donald Trump első pár hetes elnöki tevékenysége alatt bizonyította, hogy komolyan gondolja korábbi megállapításait, így érthető, hogy az irakiak meglehetősen óvatosak az új amerikai külpolitikával szemben.
Mattis saját bevallása szerint tájékozódni megy az Öböl menti országba, s azt is leszögezte, attól, hogy új adminisztráció került a hatalomba, Washington álláspontja, hozzáállása Irakhoz nem változik, a cél az Iszlám Állam (IÁ) közös erővel történő felszámolása, s például most Moszul városának visszafoglalása a szunnita radikálisoktól.
A védelmi miniszter várhatóan iraki vezetőkkel és a kiképzésben, illetve az IÁ elleni harcban segédkező mintegy ötezer fős – Irakban állomásozó – amerikai erők parancsnokaival is megbeszélést folytat. Az Egyesült Államok és Irak viszonyát azonban Trump beutazást tiltó elnöki rendelete, illetve az ezzel kapcsolatos bizonytalanság is érzékenyen érinti, mivel az elvileg szövetséges ország is rajta van a főleg muszlimok lakta államok „feketelistáján”.
Az irakiak egyébként már jelezték ellenérzéseiket Washington felé, mondván, ez számukra azért külön fájó, mert kőkemény részt vállalnak az Iszlám Állami elleni harcból. Trump tiltásának amúgy meg is lett az eredménye: Moszulban ugyanis az IÁ állítólag olyan röplapokat terjeszt, amelyen épp erre hívják fel a figyelmet a radikálisok. Az üzenetük pedig az, mi értelme egy olyan hatalom mellett harcolni, amely ezért cserébe megveti az irakiakat. Ezért átállásra buzdít a terrorszervezet.
Kőolajvezeték Iránnal
Az amerikai védelmi miniszter látogatása előtt Irak és Irán olajügyi miniszterei hétfőn szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy felmérik egy olyan olajvezeték kiépítésének lehetőségeit, amelyen az északi-iraki Kirkuk olajmezőiről exportálhatnának nyersolajat Iránon keresztül. Az iraki olajügyi minisztérium közleménye szerint az egyezményt Bagdadban írta alá a két ország olajügyi minisztere. Ebben egy olyan bizottság felállítására is javaslatot tettek, amely megoldaná a közös olajmezőkkel kapcsolatos konfliktusokat, valamint tárgyalna az iraki nyersolaj Irán abadani finomítójába történő szállításának lehetőségéről is.
Irak olajügyi minisztere, Jabar al-Luaibi hozzátette: megegyeztek abban is kollégájával, Bijan Zanganeh iráni olajügyi miniszterrel, hogy találkoznak, és egyeztetnek a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) irányelveivel kapcsolatos együttműködésről is. (MTI)
###HIRDETES2###
