A muzulmán vallási objektumot az 1998–99-es szerb–koszovói konfliktus idején rombolták le, és a gyanú szerint a környéken egy tömegsír is lehetett, ám a csütörtöki egész napos vizsgálat eredményeként a kutatók megállapították, hogy nem volt a helyszínen tömegsír.
Suzana Matejic, a szerb kormány eltűnt személyek felkutatásával foglalkozó bizottságának a tagja újságíróknak azt mondta: minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a helyszínen nem volt tömegsír, a kutatási területen nem találtak emberi maradványokat, így ott nem vizsgálódnak tovább.
A pristinai igazságügyi orvosszakértői intézet vezetője, Arsim Gerxhaliu is megerősítette, hogy semmilyen nyomra nem bukkantak, ezért lezárták a kutatást. Mint mondta, az intézetnek kötelessége minden bejelentést megvizsgálni, így ezt a feltételezett tömegsírhelyszínt is át kellett kutatniuk.
Koszovót túlnyomó többségében albánok lakják, de a szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tartják. Az 1998–99-es koszovói háború végén a NATO hetvennyolc napon át tartó légi csapásokkal távozásra kényszerítette a területről a jugoszláv hadsereg és a szerb rendőrség egységeit, Koszovót pedig az ENSZ ideiglenes igazgatása alá helyezték. A koszovói konfliktusban több mint 10 000 ember vesztette életét, zömmel albán nemzetiségűek, de szerbek, romák és mások is voltak a halálos áldozatok között. Ezenfelül 1660 embert azóta is eltűntként tartanak számon.
A terület 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és Koszovót továbbra is déli tartományának tartja. Szerbián kívül Oroszország és Kína, illetve öt uniós tagállam – Spanyolország, Románia, Görögország és Ciprus – sem tartja független országnak Koszovót, azonban a világ több mint száz állama szerint a terület önálló.
Prenk Djetaj, az eltűnt személyekkel foglalkozó koszovói bizottság elnöke szerint a tömegsírok feltárására azért van szükség, hogy az információk birtokában megkezdődhessen végre a megbékélés a szerbek és a koszovói albánok között.
