Erdogan beszédében azt mondta: úgy hiszi, hogy a halálbüntetés visszaállításáról szóló javaslat a parlament elé kerül, amikor pedig a törvényhozás megszavazza, ő jóváhagyja. „A gond csak az, hogy ehhez alkotmánymódosítás szükséges. Az április 16-i referendum erre is egyfajta válasz lesz. Lehet, hogy a halálbüntetés visszaállításának kérdéséről is népszavazást tartunk. Ha a parlamenten nem megy keresztül, ismét a néphez fordulunk” – fogalmazott az államfő.
A július 15-i puccskísérlet után Erdogan nyilvános felszólalásaiban több alkalommal kilátásba helyezte a kivégzések esetleges újbóli bevezetését, miután hívei a tömegrendezvényeken azt skandálták: „Halálbüntetést!” Mint fogalmazott: „ha a nép akarja”, akkor ő támogatni fogja a visszaállítását. A török parlament az európai uniós csatlakozás szándékával törölte el a halálbüntetést 2004-ben.
A tavaly márciusban a migrációs hullám megállításáról kötött EU–török egyezmény Törökország csatlakozási tárgyalásainak felgyorsításáról is rendelkezett, de a július 15-i puccskísérletet követő törökországi tisztogatások aggodalmat keltettek Brüsszelben, és több európai uniós politikus az Ankarával folytatott csatlakozási tárgyalások leállítását követelte.
Török ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a kormány arra használja fel az államcsínykísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot, hogy ne csak az összeesküvőkkel és a puccsisták támogatóival számoljon le, hanem mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat, többek között újságírókkal, egyetemi tanárokkal és ellenzéki kurd politikusokkal.
