Kilépés az euróövezetből, bevándorlás- és adócsökkentés – néhány a jobboldali radikális Marine Le Pen ötletei közül, amelyeket elnökválasztási programjának hét végi, lyoni bemutatásakor adott elő. Le Pen hajlamos nagy kijelentéseket tenni – visszahozná például a halálbüntetést, igaz most már népszavazást írna ki az erről szóló döntés előtt –, így kevés új ígérete tűnik meghökkentőnek, de a NATO integrált parancsnokságának elhagyása, az euróövezet eldobása, valamint a Franciaországban dolgozó külföldiek szerződésének megadóztatása most is nagy vihart kelthet. Pártjának hívei előtt arról is beszélt, győzelme esetén az ingyenes oktatáshoz való jog nem minden franciaországi lakost illetne meg, csak a francia állampolgároknak járna.
Bár az év elején már lefutottnak is tűnhetett – hiszen a Köztársaságiak jelöltje, Francois Fillon biztosan vezetett –, a jelöltek újabb és újabb botrányainak „hála”, még nem volt ilyen nyílt a verseny a francia elnökválasztás megnyeréséért. Nemrég ugyanis a korábban fej fej mellett a többiek előtt vezető Le Pen, valamint Fillon is botrányba keveredett, ami főleg utóbbi népszerűségét döntötte romokba. A radikális Nemzeti Front vezetője a megadott határidőig nem volt hajlandó visszafizetni a Brüsszel szerint szabálytalanul elhasznált 300 ezer euró uniós pénzt: Le Pen a vádak alapján – ahelyett, hogy európai parlamenti stábjára költötte volna, valójában – az otthoni kampányhajrára lassan ráforduló pártjába forgatta az összeget.
Ennél jóval súlyosabbnak tűnik Fillon ügye. Őt azzal vádolják, hogy korábbi politikai pályafutása során asszisztensként alkalmazta feleségét, akinek ráadásul valós munkavégzés nélkül juttatott 831 ezer eurót. Emellett kiderült, a gyerekeit is hasonlóképpen alkalmazta, igaz, nekik „mindössze” 84 ezer eurót adhatott át. A helyzet odáig fajult, hogy néhány múlt heti felmérés azt mutatja, a franciák 61 százaléka visszaléptetné Fillont. Érdekes egybeesés, hogy a politikus úgy tudta megnyerni a jobboldali előválasztást, hogy – míg fő riválisai, Alain Juppé volt kormányfő, valamint Nicolas Sarkozy egykori köztársasági elnök egyaránt megégette már magát korrupciós ügyben – tisztának tűnt a választók szemében.
A botrányba keveredett politikus elnézést kért azért, hogy családtagjait alkalmazta, de hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, nem mond le, egyben közölte, a feleségének és gyerekeinek adott állások legálisak és átláthatók voltak.
Bár korábban szinte biztosnak tűnt, hogy az elnökválasztás második körébe – ahol az április 23-ai első forduló két legjobbja küzdhet meg – Fillon és Le Pen jut majd be, az előbbi elleni eljárás megindítása odáig vezetett, hogy beérte őket a függetlenként induló Emmanuel Macron. Bár a szocialista kormány volt gazdasági minisztere még nem mutatta be teljes programját, már létezik olyan közvélemény-kutatás, amely szerint bejut a második körbe, és ott megveri Marine Le Pent. A radikális jelölt tudniillik hiába vezet a felméréseken, a május 7-én esedékes második körben szinte biztosan vereséget szenved. A kimaradó mérsékeltebb pártok szavazói arra szavazhatnak majd – Fillon vagy Macron közül –, aki Le Pen ellenfeleként jut majd be.
Annál is inkább valószínű a Nemzeti Front jelöltjével szembeni összefogás, mert a szakértők az elnökválasztást a mérsékelt és a radikális politikai erők sorozatban harmadik nagy összecsapásaként értékelik az Egyesült Királyság uniós kilépéséről szóló népszavazás, valamint a Donald Trump győzelmével záruló amerikai elnökválasztás után.
Úgy tűnik egyébként, a francia földön (is) nagy múltra visszatekintő korrupciós botrányok ellenére a francia választók kényelmes helyzetben vannak: a radikális jobboldali Le Pentől a konzervatív nézeteket valló Fillonon, a liberális Macronon és a hagyományos baloldali értékeket valló Benoit Hamonon át a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchonnal bezárólag gyakorlatilag mindenféle világnézet képviselteti magát az elnökválasztáson.
