A botrányba keveredett politikus elnézést kért azért, hogy családtagjait alkalmazta, de hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, nem mond le, egyben közölte, a feleségének és gyerekeinek adott állások legálisak és átláthatók voltak.
Bár korábban szinte biztosnak tűnt, hogy az elnökválasztás második körébe – ahol az április 23-ai első forduló két legjobbja küzdhet meg – Fillon és Le Pen jut majd be, az előbbi elleni eljárás megindítása odáig vezetett, hogy beérte őket a függetlenként induló Emmanuel Macron. Bár a szocialista kormány volt gazdasági minisztere még nem mutatta be teljes programját, már létezik olyan közvélemény-kutatás, amely szerint bejut a második körbe, és ott megveri Marine Le Pent. A radikális jelölt tudniillik hiába vezet a felméréseken, a május 7-én esedékes második körben szinte biztosan vereséget szenved. A kimaradó mérsékeltebb pártok szavazói arra szavazhatnak majd – Fillon vagy Macron közül –, aki Le Pen ellenfeleként jut majd be.
Annál is inkább valószínű a Nemzeti Front jelöltjével szembeni összefogás, mert a szakértők az elnökválasztást a mérsékelt és a radikális politikai erők sorozatban harmadik nagy összecsapásaként értékelik az Egyesült Királyság uniós kilépéséről szóló népszavazás, valamint a Donald Trump győzelmével záruló amerikai elnökválasztás után.
Úgy tűnik egyébként, a francia földön (is) nagy múltra visszatekintő korrupciós botrányok ellenére a francia választók kényelmes helyzetben vannak: a radikális jobboldali Le Pentől a konzervatív nézeteket valló Fillonon, a liberális Macronon és a hagyományos baloldali értékeket valló Benoit Hamonon át a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchonnal bezárólag gyakorlatilag mindenféle világnézet képviselteti magát az elnökválasztáson.
