A fiatalok röghöz kötését tartja az agyelszívás ellenszerének a Román Akadémia, amely szerint a bukaresti hatóságoknak sürgős és határozott lépéseket kell tenniük a szürkeállomány kivándorlásának megfékezésére. Hasonló – Magyarországon már működő – javaslatra volt már példa a romániai orvostanhallgatók esetében, de nem ültették át a gyakorlatba, és az ötlet akkor sem nyerte el a diákszervezetek és a jogi szakértők tetszését.
Ezeroldalas, az ország következő húsz évre vonatkozó fejlesztési stratégiáját vázoló tanulmányában a bukaresti tudós testület arra figyelmeztet, hogy belátható időn belül nem lesz kivel felépíteni a jövő Romániáját, ha nem sikerül idejében elejét venni az agyelszívásnak. Az akadémikusok mindenekelőtt a romániai egészségügyben tapasztalható tendenciákat említik elrettentő példaként, konkrétan azt, hogy hivatalos adatok szerint 2007 és 2015 között több mint 36 ezer orvos, fogorvos és gyógyszerész hagyta el az országot. A tudományos köztestület abban látja a helyzet orvoslását, ha arra kötelezik a fiatalokat, hogy egyetemi tanulmányaik elvégzése után legalább annyi időt dolgozzanak az országban, amennyit államilag támogatott helyen tanultak. Ennek megfelelően az ösztöndíjas helyekre bejutott egyetemistáknak vállalniuk kellene, hogy a tanulmányi éveiknek megfelelő időszakot Romániában fogják ledolgozni, és nem vállalnak munkát külföldön, ellenkező esetben vissza kellene fizetniük a taníttatásuk költségeit. A romániai kezdeményezés hasonlít a Magyarországon 2013-ban bevezetett intézkedéshez. Eszerint az állami ösztöndíjat kapó hallgatónak az oklevél megszerzését követő húsz éven belül a finanszírozott tanulmányok idejével megegyező időtartamban kell munkaviszonyt fenntartania „magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál”, vagy vállalkozói tevékenységet folytatnia „magyar joghatóság alatti” cégnél.
Romániában állandóan közbeszéd tárgya az elvándorlás kérdése, hiszen az elmúlt két évtized során több mint négymillióan hagyták el a szülőföldjüket, és telepedtek le külföldön, emiatt az ország lakossága a lélektaninak számító húszmillió fő alá apadt. Az elvándorlás mértékének csökkentésére, de legalábbis enyhítésére számos elképzelés napvilágot látott már, ám kézzel fogható eredmény nem született. A romániai fiatalok röghöz kötésének ötletével először Nicolae Banicioiu, a szociáldemokrata Victor Ponta vezette kormány egészségügyi minisztere rukkolt elő két évvel ezelőtt. A tárcavezető azt javasolta, hogy az orvosi egyetemek ösztöndíjban részesülő hallgatói a tanulmányaik, valamint a rezidensi időszak lejártáig ne vállalhassanak munkát külföldön. A kezdeményezést azonban már akkor hevesen ellenezték a diákszervezetek, amelyek ezúttal is azzal utasítják el a röghöz kötés intézményét, hogy az korlátozná a munkavállalás szabadságát és a munkaerő szabad vándorlását szavatoló uniós jogot. – Ez nem más, mint egy totalitárius intézkedés. A végzősöknek joguk van bárhol elhelyezkedni Európában – kommentálta a javaslatot Vlad Chereches, a diákszervezetek romániai egyesületének elnöke, arra utalva, hogy a Ceausescu-diktatúra idején arra kötelezték az emigráció útját választó román állampolgárokat, hogy fizessék vissza a felsőoktatási tanulmányaik költségeit.
Közben a bukaresti kutatási és innovációs minisztérium olyan ösztöndíjprogram létesítésének szándékát jelentette be a napokban, amely nagyban szolgálná a szürkeállomány otthon tartását. A román állam évente 1500 és 3500 euró közötti kutatási ösztöndíjat fizetne azoknak a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő diákoknak, akik érettségi után romániai felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat, és akik vállalják, hogy egyetemi diplomájuk megszerzése után négy évig állami intézménynél helyezkednek el.
