Tolerancia és gyűlölködés Amerikában

A többség egyre inkább elfogadja a vallási kisebbségeket, de az atrocitások száma egyelőre tovább nő.

Miközben egyre-másra halljuk a híreket arról, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke miként hergeli a szavazótáborát kisebbségi csoportok ellen, valamint a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) szerint növekszik a gyűlölet-bűncselekmények száma, valójában a különböző vallási kisebbségek tagjait egyre inkább elfogadják az amerikaiak. A Pew Research Center idén januárban mérte fel az egyes felekezetek, illetve a hozzájuk tartozó tagok népszerűségét a társadalmon belül, és a legutóbbi (2014-es) összesítéshez képest számottevő a javulás, gyakorlatilag minden jelentősebb felekezet népszerűbb lett három év alatt. Különösen érdekes a zsidók és a muszlimok helyzete: az izraeliták 2014-ben és idén is a legnépszerűbbnek bizonyultak, annak ellenére, hogy az FBI utolsó, 2015-re vonatkozó összesítése alapján az összes vallásalapú bűncselekmény több mint felét ellenük követik el, vagyis vezetik a célpontok listáját. A muszlimok ugyan még mindig a legkevésbé kedvelt közösség (az ateisták is megelőzik őket), de a Pew Research Center felméréseiből az derül ki, 2014 óta 8 pontot javítottak, és 48-on állnak. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy egyre kevesebb amerikai távolságtartó velük szemben, inkább a semleges hozzáállás a jellemző. Pedig éppen a már említett FBI-összesítés mutatta ki, hogy 2015-ben először volt olyan magas az ellenük elkövetett gyűlölet-bűncselekmények száma, mint 2001-ben a szeptember 11-i terrortámadásokat követően.

A muszlimok elleni gyűlölethullám magyarázható egyrészt az Európában sorozatosan elkövetett terrortámadásokkal – 2015 januárjában és novemberében Párizsban, majd 2016-ban Brüsszelben és Berlinben is muszlim fundamentalisták gyilkoltak –, de többen úgy vélik, Trump muszlimellenes retorikája is hozzájárult az indulatok elszabadulásához. A Pew Research Center felmérése azt is kimutatta, ha valaki személyesen ismer muszlim vallású embert, nagyobb eséllyel nyilatkozik pozitívan az egész csoportról – ez egyébként minden felekezet esetében igaz. Az iszlám hitűek népszerűség-növekedését magyarázhatja az is, hogy az idei felmérésben jóval többen állították, van személyes ismeretségük a felekezetből.

Az ellentmondás egyik magyarázata lehet, hogy az eddig a muszlimokkal kapcsolatban nem állók érzik magukhoz közelebbinek őket, míg azok, akik korábban sem szimpatizáltak velük, egyre többször folyamodnak tettlegességhez. A zsidók esetében más a helyzet, az Izrael-barát Donald Trumpot nehéz lenne ugyanis antiszemita gyűlölködőnek beállítani. Hogy őket miért támadják rendszeresen – legutóbb vasárnap rongáltak meg egy philadelphiai izraelita temetőt –, arra talán az antiszemitizmus mély gyökerei adhatnak magyarázatot. A Háárec arról ír, hogy a Trump képviselte alternatív jobboldali mozgalom hajlamos rasszista, antiszemita elhajlásokkal társulni, így akár Trump szándéka ellenére is nőhet a hasonló támadások száma.

Az amerikai zsidóság létszáma messze meghaladja a muszlimokét, összesen 6-8 millióan lehetnek, míg az iszlám hitűek összesen körülbelül 3,3 millió főt számlálnak, ami alig teszi ki a teljes népesség egy százalékát.

A mostani felmérésben az is szerepel, hogy minden felekezet viszonylag sokat tudott javítani a saját megítélésén. A 67 pontot „szerző” zsidók után egy ponttal lemaradva a másodikok a katolikusok, őket pedig 65 ponttal a protestánsok követik. Sorrendben utánuk következnek az evangéliumi egyházak hívei, majd buddhisták, hinduk, mormonok, az ateisták és a muszlimok.

Érdekesség, hogy a fiatalok, a 18–29 évesek korosztályában jelentősen eltér az egyes felekezetek megítélése. Náluk a buddhisták a legnépszerűbbek, a zsidóság csak a negyedik, míg a mormonok – jelentősen lemaradva az utolsó előtti muszlimoktól – a sor legvégén árválkodnak.