Az ellentmondás egyik magyarázata lehet, hogy az eddig a muszlimokkal kapcsolatban nem állók érzik magukhoz közelebbinek őket, míg azok, akik korábban sem szimpatizáltak velük, egyre többször folyamodnak tettlegességhez. A zsidók esetében más a helyzet, az Izrael-barát Donald Trumpot nehéz lenne ugyanis antiszemita gyűlölködőnek beállítani. Hogy őket miért támadják rendszeresen – legutóbb vasárnap rongáltak meg egy philadelphiai izraelita temetőt –, arra talán az antiszemitizmus mély gyökerei adhatnak magyarázatot. A Háárec arról ír, hogy a Trump képviselte alternatív jobboldali mozgalom hajlamos rasszista, antiszemita elhajlásokkal társulni, így akár Trump szándéka ellenére is nőhet a hasonló támadások száma.
Az amerikai zsidóság létszáma messze meghaladja a muszlimokét, összesen 6-8 millióan lehetnek, míg az iszlám hitűek összesen körülbelül 3,3 millió főt számlálnak, ami alig teszi ki a teljes népesség egy százalékát.
A mostani felmérésben az is szerepel, hogy minden felekezet viszonylag sokat tudott javítani a saját megítélésén. A 67 pontot „szerző” zsidók után egy ponttal lemaradva a másodikok a katolikusok, őket pedig 65 ponttal a protestánsok követik. Sorrendben utánuk következnek az evangéliumi egyházak hívei, majd buddhisták, hinduk, mormonok, az ateisták és a muszlimok.
Érdekesség, hogy a fiatalok, a 18–29 évesek korosztályában jelentősen eltér az egyes felekezetek megítélése. Náluk a buddhisták a legnépszerűbbek, a zsidóság csak a negyedik, míg a mormonok – jelentősen lemaradva az utolsó előtti muszlimoktól – a sor legvégén árválkodnak.
