A donbaszi konfliktus és a Krím egy kalap alá vétele azért vet árnyat az orosz–amerikai és ezen keresztül az orosz–nyugati kapcsolatok jövőbeli javítására, mert míg az előbbi esetében Moszkva kész bizonyos kompromisszumokra (közös védnökség, autonómia Ukrajnán belül, orosz kisebbségi, nyelvi jogok tiszteletben tartása Kijev részéről cserébe a szeparatisták visszafogásáért), a félsziget ügyében nem. Moszkva számára bizonyosan nem képzelhető el olyan forgatókönyv, melyben a túlnyomó többségében orosz érzelmű Krímet visszaadják. Trump kapcsolatjavításra utaló jelzései, a szankciókkal kapcsolatos szkepticizmusa egy csapásra komolytalanná válnak Moszkva szemében, ha a Krím visszaadása kizárólagos feltételként jelenik meg, ahogy az Haley esetében megtörtént.
A helyzet azért is ellentmondásos, mert épp a minap az amerikai pénzügyminisztérium hozzájárult, hogy egyes amerikai cégek korlátozott tranzakciókat bonyolíthassanak le az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal, az FSZB-vel. Ezt széles körben úgy értelmezték, hogy megkezdődött a szankciók enyhítésének folyamata. Mint kiderül, a már Trump hivatalba lépése előtt készülő módosító intézkedés technikai jellegű, ugyanis amerikai vállalatok nem tudtak bizonyos termékeket Oroszországban eladni az FSZB engedélye nélkül.
