A szkeptikusok szerint az amerikai elnök mindezzel továbbra is az „oroszpártiságát” emlegető vádaktól igyekszik eltávolodni, s valójában nem adta fel terveit egy, az iszlám radikalizmus és terror elleni összefogásra alapuló, Moszkvával való kiegyezéssel kapcsolatban. Ugyanakkor ennek esélyét mindenképpen csökkenti, hogy az óriási amerikai adminisztráció, az államban államot alkotó minisztériumok irányszabásai nem történhetnek egyik napról a másikra, a sikeres megvalósítás érdekében azok így nem rendelhetőek alá belpolitikai taktikázgatásnak. Arról nem beszélve, hogy Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó – aki két éven keresztül, még a kampányban is közel állt Trumphoz – felmentésével ennél sokkal erőteljesebben jelezte a kormányzat, hogy nem tolerálja az oroszokhoz fűződő közeli kapcsolatokat.
A „hidegháborús” irány felvállalását mutatja az is, hogy az amerikai kommunikációban felerősödtek azok a hangok – egyelőre csak nem hivatalosan, a sajtón keresztül – melyek az 1987-es szovjet-amerikai INF-szerződés megszegését vetik Moszkva szemére. A kérdés már jó ideje terítéken van, azonban a The New York Times a múlt héten számolt be először arról, hogy névtelen kormányzati tisztségviselők szerint a tiltott, szárazföldi indítású, nukleáris töltet célba juttatására alkalmas csapásmérő robotrepülőgépeket (Pentagon-kódja SSC-8) az oroszok már szolgálatba is állították két rakétaosztálynál.
Ugyancsak beszédes, hogy a Trump-adminisztráció munkába állásával párhuzamosan zajló, tavaly, még Obamáék által eldöntött kelet-európai amerikai csapattelepítéseken nem változtattak, ahogy a részvételükkel zajló, 1991 óta legnagyobb NATO-hadgyakorlat tervein sem. A Saber Guardian fedőnevű, több országon átívelő manővernek Magyarország is kiemelt terepe lesz, a nyári hónapokban vízi átkelés lesz a Mosoni-Dunán, és légideszant műveletek is indulnak a pápai repülőtérről.
