Hétfőn megkezdte a brit parlament felsőháza az Európai Unióból való kilépéshez szükséges törvény tervezetének vitáját. A lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló törvénytervezetet még február elsején szavazta meg az alsóház, ezt követően került a lordokhoz.
A történelmi jelentőségű törvény lehetővé teszi a miniszterelnöknek, hogy az 50. cikkely aktiválásával elindítsa az Egyesült Királyság kiválását az EU-ból. A szöveget azonban sok kritika érte. Ezek közül az egyik, hogy nagyon szűkszavúra szabták: az ellenzéki pártok további részleteket is szívesen látnának a szövegben. A BBC elemzése szerint a lordok készek néhány ponton változtatni a tervezeten, főleg annak tükrében, hogy a konzervatív kormánynak nincs többsége a felsőházban.
Amennyiben valóban ez történik, a törvényszöveg visszakerül az alsóházhoz. Ha az elutasítaná a kért változtatásokat, a két ház akár hosszabb ideig oda-vissza passzolgathatná a törvénytervezetet, ezzel pedig veszélybe kerülhetne az a kitűzött cél, hogy március végéig megkezdődjön a kilépési folyamat. Igaz, a The Sunday Times úgy tudja, március 13-ai héten benyújthatják az EU elhagyásáról szóló kérelmet.
Az egyik napirenden levő módosítás egy régóta húzódó vitát rendezne. Egyelőre nincs tisztázva ugyanis, hogy az 50. cikkely aktiválását követően a kormány leállíthatná-e még a brexit folyamatát. Erre abban az esetben lenne szükség, ha a kilépést olyan helyzetben kellene végrehajtani két évvel az 50. cikkely aktiválása után, amikor még nem állapodtak meg a britek minden feltételről Brüsszellel, azaz EU-ból „a sötétségbe” lépnének ki.
John Kerr, a brit diplomácia egyik veteránja, az 50. cikkely alapelveinek egyik kidolgozója nemrég kijelentette: a kilépési folyamat nem visszafordíthatatlan, nincs jogi akadálya annak, hogy a cikkelyt aktiváló ország menet közben meggondolja magát.
Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök múlt pénteki beszédében kijelentette, az EU-tagságról rendezett tavalyi referendumon úgy szavazták meg a kilépést, hogy nem tudták a részleteket. „Ezért aztán joguk van ahhoz is, hogy meggondolják magukat” – véli Blair.
Velük szemben áll például Elizabeth Truss igazságügy-miniszter, aki a BBC-n tegnapelőtt arra a kérdésére, hogy a kormány visszafordíthatatlannak tartja-e a kilépési folyamatot, ha az egyszer elindul, azt válaszolta, hogy az ő értelmezése szerint a döntés visszavonhatatlan. „Ha megnyomtuk a gombot, a folyamat végigmegy” – fogalmazott.
A másik módosítás már az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok maradáshoz fűződő jogával kapcsolatos. Peter Mandelson, a Lordok Háza munkáspárti képviselője tegnapelőtt szintén a BBC-n azt mondta, mindkét kérdésben legyőzhető a kormány.
Utóbbi kérdés Magyarország számára sem lényegtelen, igaz Iain Lindsay budapesti brit nagykövet tavaly ősszel már azt mondta, London amúgy is maradást biztosítana a polgároknak, ha a többi fél ugyanígy tenne az ott élő britekkel. A britek számára az állampolgárainkon túl a magyar kormányzat álláspontja is fontos, ezt jelzi, hogy a The Sunday Times vasárnapi cikke szerint azt tervezi a Theresa May miniszterelnök vezette kormány, hogy az eddig Afrikába és Ázsiába szánt fejlesztési pénzeket Közép- és Kelet-Európába csatornázza át. Érdemes megemlíteni, hogy a 12 milliárd fontos (4300 milliárd forint) összeg valamivel több, mint az éves magyar költségvetés negyede. Cserébe azt várnák a britek, a térség országai támogassák őket abban, hogy a lehető legjobb egyezséget tudják megkötni Brüsszellel, emellett pedig ha letelik az 50. cikkely aktiválása utáni kétéves határidő, a tárgyalások folytatására szavazzanak, és ne az azonnali kiléptetésre. Brit politikusok egyébként elkezdték felkeresni az észak- és északkelet-európai országokat is. David Davis brexitügyi miniszter például Svédországban, Finnországban, Dániában, Lettországban és Észtországban keresett szövetségeseket a közelmúltban.
A The Guardian tegnapi cikke szerint az Európai Unió vezető politikusai egyöntetűen elítélik a britek oszd meg és uralkodj elv vezérelte politikáját. Úgy vélik, ez már a kezdés előtt aláássa a brexittárgyalásokat. Manfred Weber, a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt elnöke kijelentette: tisztán látszik, mi a britek terve, de az Európai Bizottságnak egyetlen főtárgyalója van, s nem a tagállamokkal kellene egyezkedniük a briteknek. A The Guardian megjegyezte: soha nem állt még annyira távol az uniós és brit álláspont, mint most.
