Ismét feszült a helyzet a Dél-kínai-tengeren, miután az Egyesült Államok járőrhajókat küldött az itt található, vitatott hovatartozású szigetek környékére. Habár amerikai tisztviselők jelezték, hogy rutinműveletről van szó, a kínai külügy figyelmeztette Washingtont, ne tegyenek olyan lépést, ami veszélyeztetné Kína szuverenitását és biztonságát. A mostani pengeváltásra különösen fagyos légkörben került sor. Az új amerikai külügyminiszter, Rex Tillerson nemrégiben Kína a kérdéses szigetekről való kitiltásáról beszélt. Mint mondta, országa világos üzenetet fog küldeni Kínának, először a szigetépítéseket kell leállítani, másrészt nem fogják engedni a hozzáférést a szigetekhez. Bár Donald Trump februárban telefonon megerősítette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy kormányzata tiszteletben tartja az „egy-Kína” elvet, az eldurvult vita arra utal, hogy messze még az idő, amikor oldódik az elképesztő feszültség a Dél-kínai-tengeren.
Napjainkban, amikor a délkelet-ázsiai térség egyre inkább a kínai–amerikai versengés terepévé válik, kevés figyelem jut a kisebb államokra, Vietnamra, Bruneire, a Fülöp-szigetekre, Malajziára és Tajvanra. Peking már korábban behatárolt a tengeren egy olyan, úgynevezett kilencvonalas területet, amit magának követel a történelemre hivatkozva.
Mivel a nagyhatalmak ütközőzónájába szorult országok álláspontja kevésbé ismert, a Magyar Nemzet a vietnami fővárosban, Hanoiban felkereste a Vietnami Diplomáciai Akadémia (DAV) professzorát, Ngo Duy Ngót, aki ismertette lapunkkal Vietnam álláspontját. A szakértő kérdésünkre jelezte, ahogy más ország, úgy Vietnam számára is elfogadhatatlan, hogy Kína újabban a Keleti-tengeren – Vietnamban így nevezik a Dél-kínai-tengert – katonai eszközöket telepít az általa ellenőrzött szigetekre. Ez egyébként a nemrég nyilvánosságra került műholdas fényképekről is világosan látszik. Továbbá fenntartják, hogy Vietnam történelmi bizonyítékokkal és jogi tényekkel tudja igazolni a szuverenitását a Paracel- (Hoang Sa/Hszisa) és a Spratly- (Quan Dao Truong Sa/Nansa) szigetcsoport felett.
Múlt év júliusában a hágai Állandó Választottbíróság a Fülöp-szigetek javára döntött abban a perben, amelyet a szigetország indított Kína ellen, mert az kiterjedt építkezésekbe kezdett a Scarborough-zátonyon. Kína viszont már a döntés előtt bejelentette, hogy nem fogja elismerni és elfogadni az ítéletet, mert a bíróság szerintük illetéktelen a szuverenitást érintő kérdésekről szóló viták rendezésében. A vietnami külügyminisztérium azonban üdvözölte a döntést és jelezte, továbbra is igényt tartanak a Spratly-, illetve a Paracel-szigetcsoportra. Ezután több vietnami szakértő is amellett érvelt, a hágai döntés elegendő jogalapot nyújtott Vietnamnak ahhoz, hogy nemzetközi bíróság elé idézze Kínát többi között a halászok zaklatása és az elsüllyesztett hajók ügyében, melyek a vitatott szigetcsoportnál történtek.
Lapunk azon kérdésére, hogy szándékában áll-e Vietnamnak beadni egy, a Fülöp-szigetekihez hasonló keresetet Kína ellen, Ngo Duy Ngo elmondta, nem kívánnak pert indítani Kína ellen. Vietnam továbbra is be fogja tartani az ENSZ tengerjogi egyezményének (UNCLOS) valamennyi rendelkezését, beleértve a vitarendezési formákat és a szerződés békés eszközökkel való alkalmazását is. A szakértő mindazonáltal úgy látja, hogy ebben a törekvésükben nemcsak az Amerikai Egyesült Államok támogatja őket, hanem a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) több országa is. Utóbbiak egyetértenek Vietnam álláspontjával, vagyis hogy csakis a békés megoldás elfogadható.
