Netanjahura komoly nyomás nehezedik saját pártja, az Egyesülés (Likud) vezetői részéről is, hogy Trump elnökségét kihasználva megpróbálja annektálni Ciszjordánia egy részét. Egy hétfői konferencián a párthoz tartozó Jiszráel Kac közlekedési miniszter kijelentette, hogy Izraelnek világosan nemet kell mondania a palesztin államra, és Netanjahunak Washingtonban szóba kell hoznia az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésének ígéretét. Kac első lépésként az izraeli fennhatóság kiterjesztését követelte a Jeruzsálem környékén lévő telepekre, és sürgette a ciszjordániai építkezések folytatását.
Naftali Benet oktatási miniszter, a telepeseket támogató Zsidó Otthon (Bájt Hajehudi) nevű párt vezetője ugyanezen a konferencián azt hangoztatta, hogy „a palesztin állam illúzió”. Szerinte már van két palesztin állam: Jordánia és a Gázai övezet, és jelenleg egy harmadikért küzdenek a palesztinok.
Angela Merkel német kancellár lemondta a május tizedikére Jeruzsálembe tervezett közös német–izraeli kormányülést. Hivatalosan a szeptemberi német választással indokolták a döntést, de a valódi ok a Háárec című újság szerint a múlt héten a Kneszetben megszavazott izraeli törvény, amely lehetővé teszi Ciszjordániában a palesztin magántulajdonban lévő földek utólagos állami kisajátítását, majd átadását a telepeseknek, hogy ezzel törvényesítsék az ilyen földeken épült telepeket.
Az úgynevezett kétállami megoldás értelmében Izrael mellett az 1967-ben elfoglalt Gázai övezet és Ciszjordánia területén kellene létrejönnie a palesztin államnak. A nemzetközi közösség Ciszjordániát megszállt területnek tekinti, nem ismeri el Izrael részeként, az ott létesült zsidó telepeket pedig törvénytelennek tartja. Izraelt korábban Washington és Brüsszel is bírálta a telepek miatt, mert a telepépítések gyakorlatilag ellehetetlenítik a palesztin állam létrejöttét. Jeruzsálem visszautasítja a bírálatokat, és tagadja, hogy a telepek akadályoznák a békekötést.
