„Egyformán látjuk Donald Trump amerikai elnökkel a térséget fenyegető veszélyeket és a lehetőségeket” – jelentette ki Netanjahu Washingtonba utazása előtt a Ben Gurion repülőtéren. Az izraeli kormányfő először fog találkozni szerdán a Fehér Házban Trumppal, akinek megválasztását örömmel üdvözölte az izraeli jobboldal.
„Beszélni fogunk szilárd szövetségünk erősítéséről” – ígérte Netanjahu. A zsidó állam miniszterelnöke Washingtonban Trump mellett megbeszélést folytat majd Mike Pence alelnökkel, Rex Tillerson külügyminiszterrel, valamint a kongresszus és a szenátus vezetőivel is.
Az izraeli kabinetet alkotó jobboldali pártok vezetői Trump megválasztását történelmi lehetőségnek tekintik, mert azt remélik, hogy elnöksége alatt szabad kezet kapnak a ciszjordániai telepépítések folytatására, területek annektálására. A kormány hétfői ülésén azt kérték a miniszterelnöktől, hogy ezt a kérdést külön hangsúlyozza amerikai útján.
Donald Trump választási kampányában kijelentette, hogy a Ciszjordániában felépített izraeli települések nem akadályozzák a békét, megígérte az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését – Izrael évtizedes kérésének teljesítését, amellyel elismernék a város fővárosi státusát –, ezenkívül a telepeseket támogató David Friedmant nevezte ki országa nagykövetének.
Beiktatása óta viszont, úgy tűnik, visszakozott, elhalasztotta a külképviselet helyének megváltoztatását, és kijelentette, hogy a telepek fejlesztése Ciszjordániában nem kedvez a palesztinokkal kötendő békének.
A vasárnapi zárt kormányülésről kiszivárogtatott hírek szerint Netanjahu megpróbálta lehűteni a kedélyeket miniszterei körében. „Trump bízik az egyezségben, a palesztinok és Izrael közötti béketárgyalások folytatásában – mondta a kormányfő. – Óvatosnak kell lennünk, nem szabad olyat tenni, ami mindent elronthat. Kerülnünk kell az összeütközést Trumppal.”
A miniszterelnök azt ígérte kormánya tagjainak, hogy kinyilvánítja elkötelezettségét a kétállami megoldás, vagyis a palesztin állam felállítása mellett, de továbbra is felhívja a figyelmet „a palesztinok vonakodására” a békemegállapodás kérdésében. Azt fogja hangsúlyozni Trumpnak – jelezte –, hogy a viszály fő oka nem a telepespolitika, hanem az, hogy a palesztinok nem ismerik el Izraelt zsidó államként.
Netanjahura komoly nyomás nehezedik saját pártja, az Egyesülés (Likud) vezetői részéről is, hogy Trump elnökségét kihasználva megpróbálja annektálni Ciszjordánia egy részét. Egy hétfői konferencián a párthoz tartozó Jiszráel Kac közlekedési miniszter kijelentette, hogy Izraelnek világosan nemet kell mondania a palesztin államra, és Netanjahunak Washingtonban szóba kell hoznia az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésének ígéretét. Kac első lépésként az izraeli fennhatóság kiterjesztését követelte a Jeruzsálem környékén lévő telepekre, és sürgette a ciszjordániai építkezések folytatását.
Naftali Benet oktatási miniszter, a telepeseket támogató Zsidó Otthon (Bájt Hajehudi) nevű párt vezetője ugyanezen a konferencián azt hangoztatta, hogy „a palesztin állam illúzió”. Szerinte már van két palesztin állam: Jordánia és a Gázai övezet, és jelenleg egy harmadikért küzdenek a palesztinok.
Angela Merkel német kancellár lemondta a május tizedikére Jeruzsálembe tervezett közös német–izraeli kormányülést. Hivatalosan a szeptemberi német választással indokolták a döntést, de a valódi ok a Háárec című újság szerint a múlt héten a Kneszetben megszavazott izraeli törvény, amely lehetővé teszi Ciszjordániában a palesztin magántulajdonban lévő földek utólagos állami kisajátítását, majd átadását a telepeseknek, hogy ezzel törvényesítsék az ilyen földeken épült telepeket.
Az úgynevezett kétállami megoldás értelmében Izrael mellett az 1967-ben elfoglalt Gázai övezet és Ciszjordánia területén kellene létrejönnie a palesztin államnak. A nemzetközi közösség Ciszjordániát megszállt területnek tekinti, nem ismeri el Izrael részeként, az ott létesült zsidó telepeket pedig törvénytelennek tartja. Izraelt korábban Washington és Brüsszel is bírálta a telepek miatt, mert a telepépítések gyakorlatilag ellehetetlenítik a palesztin állam létrejöttét. Jeruzsálem visszautasítja a bírálatokat, és tagadja, hogy a telepek akadályoznák a békekötést.
