A GERB mögött az ellenzéki Bulgáriai Szocialista Párt (BSZP) végzett a második helyen a szavazatok 28-28,4 százalékával az Alpha Research és a Gallup International Balkan közvélemény-kutató intézetek által elvégzett exit poll szerint.
Az Egyesült Hazafiak nevű nacionalista pártszövetség a szavazatok mintegy 8,8 százalékát kapta. A TASZSZ orosz hírügynökség által idézett felmérés szerint a parlamentbe kerül várhatóan a török kisebbség pártja, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSz), az Akarat (Volja) és a Reformblokk is.
A választást Bojko Boriszov jobboldali miniszterelnök kényszerítette ki novemberi lemondásával, miután az általa támogatott jelölt a tavaly őszi elnökválasztáson alulmaradt az ellenzéki szocialisták által támogatott, oroszbarát Rumen Radevvel szemben.
2013 óta harmadszor kellett parlamenti választásokat kiírni. 2017. január 27. óta ügyvivő kormány van hivatalban Ognyan Gerdzsikov vezetésével.
A központi választási bizottság adatai szerint a részvételi arány 18 órakor közel 43 százalékos volt, magasabb, mint az előző választásokon. Hivatalos eredmény hétfőre várható.
Ha beigazolódnak a választóknak az urnától való távozáskor történő megkérdezésen alapuló eredmények, Bojko Boriszov korábbi miniszterelnök alakíthat harmadszor is kormányt.
A Bulgária európai uniós és NATO-orientációját védelmező volt kormányfő tavaly novemberben másodszor mondott le. Az egykori testőr villámgyorsan került a kormány élére 2009-ben, majd a szegénység és a korrupció elleni tüntetéseket követően 2013-ban lemondott, de 2014 végén ismét megválasztották.
Boriszov várhatóan a nacionalista pártokat tömörítő Egységes Hazafiak szövetséggel hoz létre többséget, akikről korábban már kijelentette, hogy hajlandó velük kormányozni.
Parvan Szimeonov, a Gallup Intézet munkatársa a BNT közszolgálati televízióban úgy vélekedett, hogy a GERB győzelmének bejelentésével „megmaradt a nyugatbarát konszenzus. Oroszország növekvő külpolitikai ambíciói mozgósították a választókat” – tette hozzá.
Elemzők szerint a választási kampányt a Törökországgal való feszültség és az orosz befolyás erősödése uralta, még ha az Európai Unió legszegényebb tagállamának választóit mindenekelőtt a mindent átszövő korrupció és az alacsony életszínvonal foglalkoztatja.
