Decemberben voltak választások Macedóniában, de még mindig nem alakult meg a kormány. Sőt, az Európai Unió és Oroszország között őrlődő ország egyre mélyebbre süllyed a politikai válságba. Néhány napja jelentette be a legnagyobb macedóniai albán párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI), hogy nem eddigi partnere, a jobbközép Belső Macedón Forradalmi Szervezet–Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) mellé áll. Ehelyett a másodikként végző baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Unióval (SZDSZM) fogna össze.
A fej fej mellett végző két nagyobb pártnak önmagában nincs többsége, így szükségük van az ország lakosságának mintegy harmadát-negyedét kitevő albánok segítségére. A DUI és a másik két, parlamentbe jutott albán párt fő követelését – hogy országszerte nyilvánítsák hivatalos nyelvvé az albánt – viszont csak az SZDSZM vezetője, Zoran Zaev kész teljesíteni. Más kérdés, hogy az Albán Platform és az SZDSZM kapcsolata sem rózsás.
Az összeállt koalíció múlt héten arra kérte Gjorge Ivanovot, adja meg a kormányalakítás lehetőségét, ám az elnök ezt elutasította. Szerinte egy ilyen kormány „tönkretenné az országot”, mert túl sok engedményt adna az albánoknak. Zaev államcsínnyel gyanúsította országa elnökét, de az EU, az Egyesült Államok és a NATO is kritizálta Ivanov döntését. A Nikola Gruevszki vezette VMRO–DPMNE – amely tízéves uralma alatt a társadalom sok szegletében átvette az irányítást – eközben az általa pénzelt Soros György ellenes civil szervezeten keresztül artikulálja véleményét. Nyugati beavatkozásnak, valamint az albán és koszovói lobbi tettének minősítik az SZDSZM hatalomátvételi kísérletét. Sőt, az Oroszország által pártolt Gruevszki újabb választások kiírását követeli, ám ezt az SZDSZM és az úgynevezett Albán Platform nem hajlandó támogatni. Nem csoda, hogy a macedón ortodox egyház feje, Petar püspök is beszállt a vitába, szerinte az albánok veszélyeztetik Macedónia nemzeti egységét. Macedónia összefogását – az albánok háttérbe szorítását – nemcsak a püspök, hanem művészek, sportolók és a társadalom jelentős hányada szeretné elérni, az elmúlt napokban már húsz városban tüntettek érte.
Az ország a közeljövőben a jelenleginél is nagyobb káoszba süllyedhet, ugyanis március 22-én lejár a polgármesterek mandátuma Macedóniában, utána nem lesz hatalmuk az általuk addig irányított településen. A helyzeten javíthatna, ha a mandátumok lejártának dátumát kitolnák, de erre a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség. A macedón törvények szerint a választási bizottság sem hívható össze, amíg nincs házelnök. Mindezt úgy lehetne feloldani, ha a pártok kiegyeznének egy dátumban az önkormányzati választást illetően, de erre is kicsi az esély.
