Jonan Fernandez úgy vélekedett, a szakadár szervezet lefegyverzésének lehetősége most valódi, végrehajtása pedig „legális, végleges, ellentételezés nélküli” lesz.
Mint mondta, a terroristák elrejtett fegyvereiről szóló információkat a francia igazságszolgáltatás kapja majd meg április 8-án, így lesz a folyamat legális. A véglegességet a teljes arzenál átadása jelenti, amit a szervezet egyoldalúan és tárgyalások nélkül tesz meg, vagyis ellentételezés nélkül – tette hozzá.
A politikus arról nem közölt részleteket, hogy pontosan milyen módon zajlik majd a leszerelés.
A napilap beszámolt arról is, hogy a magukat a lefegyverzés civil közvetítőinek nevezők csoportja csütörtökön a Baszkföld franciaországi részén fekvő Bayonne-ban (Baiona) tartottak sajtótájékoztatót.
Egyikük, Michel Berhocohirigoin, aki korábban francia Baszkföld agrárkamarájának elnöke volt, hangsúlyozta: bíznak abban, hogy sem a francia, sem a spanyol kormány nem akadályozza majd a leszerelést. Ennek mikéntjét azonban ő sem részletezte, csupán annyit mondott, hogy nyilvános és átlátható lesz.
Állítása szerint a francia kormánnyal próbálják egyeztetni a technikai feltételeket, ám eddig nem kaptak választ a megkeresésükre.
A terrorszervezet várható leszerelését egy héttel ezelőtt a francia Le Monde napilap adta hírül internetes oldalán Jean-Noel (Txetx) Etcheverryre hivatkozva, aki a baszk Élni! (Bizi!) nevű környezetvédelmi és társadalmi mozgalom vezetője, és akit tavaly decemberben a francia hatóságok az ETA fegyvereinek lefoglalására irányuló akcióban őrizetbe vettek.
Az információ hitelességét Inigo Urkullu baszk elnök később megerősítette, és elmondta, hogy kormánya közvetlenül kapott tájékoztatást a leszerelés lehetőségéről.
Az ETA azonban hivatalosan egyelőre nem tett közzé bejelentést a fegyverek átadásáról.
A terrorszervezet öt és fél évvel ezelőtt, 2011 októberében jelentette be, hogy felhagy a fegyveres, erőszakos akciókkal, és beszünteti tevékenységét, de nem oszlatta fel magát, és fegyvereit sem adta át a hatóságoknak.
Utóbbiról egyeztetést kezdeményezett a spanyol és francia kormánnyal, ám mindkét ország vezetése jelezte: nem tárgyalnak a terroristákkal.
A spanyol és francia hatóságok közösen kutatnak a fegyverek után a határ mindkét oldalán.
A becslések szerint a Baszkföld függetlenségéért küzdő terroristák negyvenhárom év alatt több mint nyolcszáz embert gyilkoltak meg.
