Az EU biztost küldött Szkopjéba, hogy győzködje az elnököt

Johannes Hahn nem járt sikerrel, Gjorge Ivanov nem bízza meg a kormányalakítással a szocdemeket.

A bővítési biztos már a harmadik uniós politikus, aki az utóbbi hetekben igyekezett volna meggyőzni az államfőt arról, hogy mégis bízza rá a kormányalakítást a szociáldemokratákra. Korábban Federica Moghereni, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára is az SZDSZM mellett szólalt fel.

A szociáldemokraták célja az, hogy az országot tíz éve irányító jobboldal távozzon a hatalomból, Zoran Zaev pedig azt is bejelentette, a kormányalakítás után azonnal kivizsgálja a belpolitikai válsághoz vezető lehallgatási botrány hátterét, és börtönbe juttatja az érintetteket. A feltételezések szerint ezzel Nikola Gruevszkit is elítélhetnék, így ő mindenképpen új választásokat szeretne, amelyeket várakozásai szerint a saját pártja nyerne meg.

Macedóniának felül kell emelkednie a belpolitikai válságon, és minél hamarabb meg kell alakulnia a kormánynak – üzente Johannes Hahn azzal a Twitter-bejegyzéssel, amelyben azt írta: „ketyeg az óra, taktika helyett államférfiúi képességekre van szükség”. Hozzátette, a gazdaság is sérül a kormányválság miatt. Kiemelte ugyanakkor, hogy az Európai Tanács legutóbbi ülése óta egyértelmű, az uniós út nyitva áll Szkopje előtt. Az érkezés előtti optimizmus azonban estére szertefoszlott. Johannes Hahn látogatásának sikertelenségére utal a Vecer című szkopjei lap értesülése is, amely szerint az uniós politikus lemondta a kedd estére tervezett sajtótájékoztatóját.

Áder János köztársasági elnök hétfőn fogadta a budavári Sándor-palotában macedón kollégáját. Amint arról a Magyar Nemzet csütörtöki számában beszámoltunk, az államfő úgy vélte, az Európai Unió stabilitása a Balkán stabilitásától függ. Utóbbi pedig attól, hogy erősödik vagy enyhül a Balkánra nehezedő migrációs nyomás, valamint hogy a balkáni országoknak van-e világos integrációs perspektívájuk. Macedónia – amelyet ő végig Makedóniaként emlegetett – valóban régóta szeretne csatlakozni az EU-hoz (2005 óta tagjelölt) és a NATO-hoz is (tíz éve igyekszik belépni). Mindkét csatlakozást Görögország gátolja leginkább, Athén ugyanis burkolt területi követelésnek tekinti, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság alkotmányos neve, azaz a Macedón Köztársaság azonos a szomszédos észak-görögországi tartományéval.

– A hitegetés évei után ideje érdemi tárgyalásokat folytatni az Európai Unió és a Makedón Köztársaság között – jelentette ki a magyar köztársasági elnök. Köszönetet mondott Macedóniának a migrációs helyzet során tanúsított, „erején felüli” teljesítményéhez. – Ha a migrációs nyomás erősödni fog, akkor az Európai Unió nem lehet szűkmarkú a Makedón Köztársaság vonatkozásában – tette világossá Áder János. Szerinte a technikai, pénzügyi segítségnyújtás mellett a határon szolgálatot teljesítők létszámának növelését is támogatnia kell az uniónak.