Johannes Hahn „küldetése” már csak azért is kudarcra volt ítélve, mert Gjorge Ivanov elnök magyarországi tartózkodására hivatkozva lemondta a bővítési biztossal tervezett találkozóját. A köztársasági elnöki hivatal tájékoztatása szerint Ivanov arra kérte az uniós politikust, hogy az elnöki találkozóra szánt idejét töltse azokkal a tiltakozókkal, akik Zoran Zaev kormányalakítási kísérlete ellen tüntetnek már három hete. Az uniós politikus érkezésének hírére az Egységes Macedóniáért elnevezésű civil kezdeményezés további tömeges tiltakozásokat jelentett be, hogy ezzel üzenje, kiáll az államfő döntése mellett. A hivatal azt is közölte, hogy az elnök már kifejtette álláspontját, amely az utóbbi néhány napban nem változott meg.
A bővítési biztos keddi látogatása során találkozott az oroszok által támogatott Nikola Gruevszki korábbi miniszterelnökkel, a decemberi előre hozott parlamenti választást megnyerő, jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) vezetőjével. Tárgyalt továbbá a választások „második helyezettjével”, Zoran Zaevvel, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SZDSZM) elnökével, illetve az albán kisebbségi pártok vezetőivel (Tiranai Platform).
Nikola Gruevszkinek a választások után nem sikerült kormányt alakítania. Ezt követően Gjorge Ivanov államfő kijelentette: azt bízza meg kormányalakítással, aki hamarabb tudja bizonyítani, hogy megvan a szükséges támogatottsága. Annak ellenére azonban, hogy Zoran Zaev támogatói aláírásokkal bizonyította, a 120 fős törvényhozás 67 tagja áll mellette, Ivanov nem hajlandó őt kormányalakítással megbízni. Az államfő azt állítja, hogy a szociáldemokraták megállapodása az albán kisebbségi pártokkal veszélyezteti az ország függetlenségét és egységét, az albán politikusok ugyanis a támogatásért cserébe hét követelést fogalmaztak meg.
Ezek között szerepel, hogy az albán legyen a második hivatalos nyelv az ország egész területén, ne csak az albán többségű részeken, és az albán kisebbség tagjait ugyanolyan mértékben foglalkoztassák az állami intézményekben, mint a macedónokat. Az ország himnuszának, zászlajának és címerének felülvizsgálatát is követelték, hogy azok jobban hangsúlyozzák az ország többnemzetiségű mivoltát, a nemzetiségek egyenjogúságát. Az albán kisebbség a lakosság mintegy harmadát teszi ki.
A bővítési biztos már a harmadik uniós politikus, aki az utóbbi hetekben igyekezett volna meggyőzni az államfőt arról, hogy mégis bízza rá a kormányalakítást a szociáldemokratákra. Korábban Federica Moghereni, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára is az SZDSZM mellett szólalt fel.
A szociáldemokraták célja az, hogy az országot tíz éve irányító jobboldal távozzon a hatalomból, Zoran Zaev pedig azt is bejelentette, a kormányalakítás után azonnal kivizsgálja a belpolitikai válsághoz vezető lehallgatási botrány hátterét, és börtönbe juttatja az érintetteket. A feltételezések szerint ezzel Nikola Gruevszkit is elítélhetnék, így ő mindenképpen új választásokat szeretne, amelyeket várakozásai szerint a saját pártja nyerne meg.
Macedóniának felül kell emelkednie a belpolitikai válságon, és minél hamarabb meg kell alakulnia a kormánynak – üzente Johannes Hahn azzal a Twitter-bejegyzéssel, amelyben azt írta: „ketyeg az óra, taktika helyett államférfiúi képességekre van szükség”. Hozzátette, a gazdaság is sérül a kormányválság miatt. Kiemelte ugyanakkor, hogy az Európai Tanács legutóbbi ülése óta egyértelmű, az uniós út nyitva áll Szkopje előtt. Az érkezés előtti optimizmus azonban estére szertefoszlott. Johannes Hahn látogatásának sikertelenségére utal a Vecer című szkopjei lap értesülése is, amely szerint az uniós politikus lemondta a kedd estére tervezett sajtótájékoztatóját.
Áder János köztársasági elnök hétfőn fogadta a budavári Sándor-palotában macedón kollégáját. Amint arról a Magyar Nemzet csütörtöki számában beszámoltunk, az államfő úgy vélte, az Európai Unió stabilitása a Balkán stabilitásától függ. Utóbbi pedig attól, hogy erősödik vagy enyhül a Balkánra nehezedő migrációs nyomás, valamint hogy a balkáni országoknak van-e világos integrációs perspektívájuk. Macedónia – amelyet ő végig Makedóniaként emlegetett – valóban régóta szeretne csatlakozni az EU-hoz (2005 óta tagjelölt) és a NATO-hoz is (tíz éve igyekszik belépni). Mindkét csatlakozást Görögország gátolja leginkább, Athén ugyanis burkolt területi követelésnek tekinti, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság alkotmányos neve, azaz a Macedón Köztársaság azonos a szomszédos észak-görögországi tartományéval.
– A hitegetés évei után ideje érdemi tárgyalásokat folytatni az Európai Unió és a Makedón Köztársaság között – jelentette ki a magyar köztársasági elnök. Köszönetet mondott Macedóniának a migrációs helyzet során tanúsított, „erején felüli” teljesítményéhez. – Ha a migrációs nyomás erősödni fog, akkor az Európai Unió nem lehet szűkmarkú a Makedón Köztársaság vonatkozásában – tette világossá Áder János. Szerinte a technikai, pénzügyi segítségnyújtás mellett a határon szolgálatot teljesítők létszámának növelését is támogatnia kell az uniónak.
