Berlin elítélte az Axel Springer-vezető levelét

A konszern irányítója azt kérte korábban, helyezzék megfelelő kontextusba Varsó és Brüsszel viszonyát.

Jan Dziedziczak a lengyel parlament kulturális bizottságának rendkívüli ülésén számolt be arról, milyen lépéseket tett tárcája azt követően, hogy múlt héten nyilvánosságra került a Ringier Axel Springer egyik belső körlevele, melyben Dekan arra szólítja fel lengyelországi alkalmazottait, hogy a március 9-i EU-csúcstalálkozó után – melynek zárónyilatkozatát Lengyelország nem írta alá – „helyezzék megfelelő megvilágításba” Varsó és Brüsszel viszonyát.

Dziedziczak elmondta: az ügy a lengyel–német külügyminiszter-helyettesi megbeszélés témája volt, és „a német hivatali partner megállapította, hogy a konszern vezérigazgatójának szavai szerencsétlenek voltak”.

Megismételte azt a lengyel álláspontot, mely szerint Dekan körlevele „a lengyelországi média függetlenségébe való beavatkozási kísérletnek” tekinthető.

Dekan a körlevélben azt írta: az Európai Unió (EU) a március eleji EU-csúcstalálkozón tanúsított lengyel álláspont fényében „megtanulta, hogy nem kell mindenáron törekedni az egységre", így „bizonyára felgyorsul a többsebességes EU koncepciójának beindítása”.

„A közeljövőben az uniós integráció autópályáján nemcsak a gyorsforgalmi és a lassítósáv jelenik meg, hanem egy parkoló is” – fogalmazott Dekan, hozzáfűzve: „éppen ebben a pillanatban kell bekapcsolódnia a szabad médiának, mint amilyen mi vagyunk”. A körlevél itt arra biztatja az újságírókat: „súgják meg az olvasóknak, mit kell tenniük, hogy a gyorsforgalmi sávban, ne pedig a parkolóban maradjanak”.

Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes és kulturális miniszter a szerdai bizottsági ülésen beismerte: Dekan levele összhangban volt a jelenleg érvényes, még az 1989-es rendszerváltás előtti lengyel sajtójoggal. Glinski konkrétan arra az előírásra utalt, mely szerint az újságíró köteles a szerkesztőségi szabályzatban foglalt „általános irányvonalat” betartani.

Glinski ugyanakkor a lengyel alkotmánnyal szembeszegülőnek minősítette Dekan „beavatkozását”, és arról tájékoztatta a jelenlévőket: tárcája a lengyel sajtójog – ezen belül az általa említett előírás – módosításán dolgozik.

A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság által tavaly ősszel bemutatott adatok szerint a lengyel médiapiac 74 százaléka külföldi tulajdonú, s ennek háromnegyede a német kiadók kezében van.