Mi vezetett a tömeges földvásárláshoz? A jogszabályok szerint az arab országok állampolgárai csak abban az esetben vásárolhatnak földet Boszniában, ha céget alapítanak. Külföldi magánszemélyek pedig csakis úgy juthatnak ingatlanhoz, ha viszonossági alapon országuk is engedélyezi boszniai állampolgároknak az ingatlanvásárlást. Így adja magát a leggyakoribb csalási lehetőség: ha fiktív céget alapítanak, máris lehetséges a vásárlás. De úgy is szerezhetnek ingatlant az arabok, ha bosnyák közvetítőt bíznak meg, majd végül ők veszik birtokba a területet.
Végül a boszniai hatóságoknak is szemet szúrtak a több mint gyanús ingatlanügyletek. A belbiztonsági minisztériumban működő, külföldiekkel foglalkozó szolgálat Ingatlan néven átfogó akciót indított, hogy felfedje a visszaéléseket. Az eredmény egészen elképesztő: az ellenőrzött 691 cég közül 499, vagyis csaknem háromnegyedük fiktívnek bizonyult. Ráadásul több mint 1700 földhivatali bejegyzést tudtak esetükben azonosítani, ami arra utal, hogy korántsem egyedi esetekről van szó.
Habár az arabok ingatlanvásárlásait sokszor örömmel fogadják azok, akik megszabadulnának házuktól, nem mindenki lelkesedik az újdonsült tulajdonosokért. Vedran Kožul boszniai politológus, a boszniai Horvát Demokratikus Közösség mostari politikusa lapunknak elmondta: tapasztalatok szerint a legutóbbi időszakban az arabok ott vásárolnak ingatlant, ahol bosnyákok vannak többségben. Megfigyelték továbbá, hogy az arabok előszeretettel mennek oda, ahonnan a háború miatt elköltöztek a horvátok és a szerbek. A vevők elsősorban kuvaitiak, katariak, szíriaiak, de a szaúdiakat is érdeklik a boszniai földek. A megcélzott ingatlanok köre változatos, általában a hely vonzereje a döntő tényező.




