Bosznia a világ legígéretesebb országa; akár erre is gondolhat az a felületes szemlélő, aki tanúja volt annak, hogyan szaporodtak el a balkáni államban az arab térségből érkező cégek az elmúlt években. A lakosok számára azonban Bosznia egyáltalán nem lett jobb hely, az ország a működőképes piacgazdaság kiépítésének még csak korai fázisában van. S bár gyönyörű országról van szó, a háború óta eltelt időben sem tudott erőre kapni. A gazdasági növekedés az elmúlt években nem érte el a három százalékot, a regisztrált munkanélküliek aránya negyven százalék felett jár, a fiatalok foglalkoztatottsága pedig még ennél is problémásabb. Ám ezek a gazdasági adatok egyáltalán nem érdeklik azokat az arab országokból érkezőket, akik egyre gyakrabban keresik meg az ingatlanjaikat áruló helyieket.
Az öböl menti államokból jóval szabadabban lehet beutazni Boszniába, mint néhány évvel ezelőtt, ezért sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. A nem hivatalos becslések szerint ötven-hatvan ezer arab turistával is lehet számolni egy évben. De sokan nem érik be azzal, hogy megcsodálják a Balkán legnagyobb imaházát, a szarajevói Gazi Huszref bég dzsámit, a történelmi belvárost, a meredeken magasba emelkedő hegyeket és a gyors folyókat. A balkáni sajtó az elmúlt hónapokban sorra számolt be – elsősorban a bosnyák–horvát föderáció területét érintő – tömeges ingatlanvásárlásokról. A szarajevói Dnevni Avaz nevű bosnyák lap a Travnikhoz közeli Vlašić hegységben figyelte meg, hogy egyre több az arab vásárló. Az alig több, mint ötszáz főt számláló Mudrike faluban egy helyi lakos, Alem Mehic a lapnak elmondta: az arabok a hegyen már 150 ezer négyzetméternyi földterületet vettek meg, amelyen húsz épületet fel is húztak, most éttermet építenek melléjük.
Az árak a kereslet-kínálat törvényei szerint emelkedni kezdtek: ma már húszezer eurót, vagyis több mint hatmillió forintot kap itt az eladó egy „dunumért”; a török eredetű szó ezer négyzetméternyi területet, vagyis egytized hektárt jelent. Az Al-Dzsazíra Szarajevó környékén fedezett fel új vásárlókat. Barice csak tíz kilométerre van a boszniai fővárostól; itt egy helyi lakos szédületes áremelkedésről számolt be: 15 éve ezer négyzetméter földterület ötszáz euróba került, néhány éve már ötezer euró környékén volt, ma viszont 17,5 ezret kell fizetni érte. Szerinte az arabok általában óriási területeket vásárolnak, negyven hektárnál is nagyobbakat. A Szarajevó környéki vásárlások Hadžići, Trnovo és Ilidža településen kezdődtek. A hírcsatorna forrása azt állítja, hogy az eladott földek 99 százaléka korábban szerbeké volt.
Mi vezetett a tömeges földvásárláshoz? A jogszabályok szerint az arab országok állampolgárai csak abban az esetben vásárolhatnak földet Boszniában, ha céget alapítanak. Külföldi magánszemélyek pedig csakis úgy juthatnak ingatlanhoz, ha viszonossági alapon országuk is engedélyezi boszniai állampolgároknak az ingatlanvásárlást. Így adja magát a leggyakoribb csalási lehetőség: ha fiktív céget alapítanak, máris lehetséges a vásárlás. De úgy is szerezhetnek ingatlant az arabok, ha bosnyák közvetítőt bíznak meg, majd végül ők veszik birtokba a területet.
Végül a boszniai hatóságoknak is szemet szúrtak a több mint gyanús ingatlanügyletek. A belbiztonsági minisztériumban működő, külföldiekkel foglalkozó szolgálat Ingatlan néven átfogó akciót indított, hogy felfedje a visszaéléseket. Az eredmény egészen elképesztő: az ellenőrzött 691 cég közül 499, vagyis csaknem háromnegyedük fiktívnek bizonyult. Ráadásul több mint 1700 földhivatali bejegyzést tudtak esetükben azonosítani, ami arra utal, hogy korántsem egyedi esetekről van szó.
Habár az arabok ingatlanvásárlásait sokszor örömmel fogadják azok, akik megszabadulnának házuktól, nem mindenki lelkesedik az újdonsült tulajdonosokért. Vedran Kožul boszniai politológus, a boszniai Horvát Demokratikus Közösség mostari politikusa lapunknak elmondta: tapasztalatok szerint a legutóbbi időszakban az arabok ott vásárolnak ingatlant, ahol bosnyákok vannak többségben. Megfigyelték továbbá, hogy az arabok előszeretettel mennek oda, ahonnan a háború miatt elköltöztek a horvátok és a szerbek. A vevők elsősorban kuvaitiak, katariak, szíriaiak, de a szaúdiakat is érdeklik a boszniai földek. A megcélzott ingatlanok köre változatos, általában a hely vonzereje a döntő tényező.
Hogyan fogadják a helyiek az új szomszédokat? Vedran Kožul szerint a boszniai szerbek és horvátok élesen ellenzik, hogy araboknak adjanak el földet. Néhány városban már azt is felvetették, meg kellene tiltani a lakosoknak, hogy araboknak adják el földjüket vagy más ingatlanukat. De a bosnyákok többsége is úgy gondolja, hogy az arabok a szokásaikat is magukkal hozzák, attól tartanak, hogy a jövevények nem fogják tisztelni a helyi törvényeket, sőt rájuk erőltethetik a saríát is, vagyis az iszlám jogot. A politológus szerint a bosnyák elit mégis helyesli az eladásokat, mivel egy részüknek közvetlen pénzügyi haszna van ebből.
Akár megéri az üzlet a politikusoknak, akár nem, a legújabb hírek szerint a boszniai hatóságok most arra készülnek, hogy kiutasítsanak háromszáz külföldi állampolgárt az országból. Többségük a Perzsa-öböl térségéből és a Közel-Keletről érkezett, és adócsalás, illegális ingatlanvásárlás miatt kell elhagyniuk az országot.
