A közlemény szerint a legtöbben – több mint háromezren – Szíriából érkeztek, utána az irakiak, az eritreaiak és az afganisztániak következnek mintegy ezer-ezer fővel.
Tovább csökkent a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) benyújtott menedékjogi kérelmek száma és a hivatal ügyhátraléka is. Az új kérelmek száma 16 568 volt, ami csaknem 8 százalékkal kevesebb az egy hónappal korábbi 17 964-nél, az elbírálásra váró kérelmek száma pedig 333 815-re csökkent a januári 384 523-ról.
A hivatal februárban 71 499 kérelmező ügyét bírálta el a januári 70 750 után. Menekültstátust vagy hosszabb távú tartózkodásra feljogosító más menedékjogi státust a kérelmezők 46,1 százaléka kapott. A kérelmek 36,5 százalékát elutasították, 17,4 százaléka pedig a más módon rendezett ügyek kategóriájába került. Idetartoznak a döntés előtt visszavont kérelmek és az uniós – úgynevezett dublini – menekültügyi rendszerben más uniós tagországnak átadott menedékkérők ügyei.
Az észak-afrikai Algéria, Marokkó és Tunézia alkotta Maghreb-térségből származó menedékkérők aránya külön téma a német belpolitikában, mert az onnan érkezők körében kiugróan magas a bűnözés, és jellemző a szélsőséges iszlamizmus is. Tunéziai volt a karácsony előtti berlini iszlamista terrormerénylet elkövetője, Anis Amri is.
A kormánypártok a Nyugat-Balkán országaival kapcsolatban sikerrel alkalmazott megoldásra építve arra törekednek, hogy mindhárom államot sorolják át az úgynevezett biztonságos származási országok közé. Ennek révén a BAMF gyorsabban utasíthatná el a kérelmeket, és a kormány várakozása szerint így csökkenne a német menekültügyi rendszer vonzereje, szívó hatása. Azonban az ellenzéki pártok nem támogatják a kezdeményezést, többek között arra hivatkozva, hogy a Maghreb-térségben hátrányosan megkülönböztetik a szexuális kisebbségeket.
Az átsoroláshoz szükséges a Bundesrat – a törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarájának – hozzájárulása is, és ott a szövetségi kormány pártjai nincsenek többségben. Az ellenzék várhatóan el is buktatja a berlini vezetés törekvését, amikor pénteken szavaznak az ügyben.
Ugyanakkor a Maghreb-térségből származók aránya nem nagy a menedékkérők körében, és számuk egyre inkább csökken. A Bild című lap csütörtöki összesítése szerint a régióból tavaly mintegy 8000 menedékkérő érkezett az egy évvel korábbi 25 ezer után.
Németországba valamennyi származási országot együttvéve tavaly 280 ezer menedékkérő érkezett, ez alig egyharmada a 2015-ös 890 ezernek.
