Egyre feszültebbé válik a török–német kapcsolat

Kémvád és betiltott kampány miatt tovább mérgesedett a helyzet a két ország között.

Német ügynöknek nevezte Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Isztambulban egy rendezvényen a Die Welt című német lap hétfőn Törökországban előzetes letartóztatásba helyezett újságíróját, Deniz Yücelt – írta az Aksam török napilap internetes oldalán.

Az államfő úgy fogalmazott: „Ez az ember a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet képviselőjeként, német ügynökként egy hónapon át bujkált a német konzulátuson. Amikor a kiadását kértük, először nem adták, majd mégis. Az igazságszolgáltatás pedig végezte a dolgát és elrendelte a letartóztatását. Eközben terroristák százai, ezrei tartják rettegésben Németországot.”

A Die Welt német–török kettős állampolgárságú tudósítóját 13 napi rendőri őrizet után hétfőn helyezték előzetes letartóztatásba terrorpropaganda terjesztése és közösség elleni izgatás gyanúja miatt. A török hatóságok mindenekelőtt a Németországban is terrorszervezetként számon tartott PKK egy vezetőjével készített interjúját kifogásolják.

A NATO két pillérének számító Németország és Törökország közötti kapcsolat a tavaly júliusi elvetélt államcsínyt követő tisztogatások óta egyre feszültebbé válik. 

Az Anadolu török állami hírügynökség diplomáciai forrásra hivatkozva arról írt, pénteken személyes találkozóban állapodott meg egymással telefonon Mevlüt Cavusoglu török és Sigmar Gabriel német külügyminiszter. A szerdára tervezett találkozó célja a két ország között kialakult diplomáciai viszály rendezése.

A beszélgetést Berlin kezdeményezte azután, hogy a délnyugat-németországi Gaggenau város önkormányzata megtiltotta két török tárcavezetőnek, Bekir Bozdag igazságügyi miniszternek és Nihat Zeybekci gazdasági miniszternek, hogy csütörtökön a helyi török közösség előtti felszólalásaikkal a népszavazásra kiírt török elnöki rendszer bevezetése mellett kampányoljanak.

Erdogan kiszélesítené a jogkörét

Törökországban április 16-án rendeznek népszavazást az alkotmánymódosításról, amely kiszélesítené a mindenkori államfő jogkörét, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki tisztség.

A városvezetés a helyi kulturális központ nagytermének befogadóképességénél – legfeljebb 800 főnél – várhatóan nagyobb tömegből fakadó biztonsági kockázatokra hivatkozva döntött így.

A török külügyminiszter a telefonbeszélgetés során „elégedetlenségét” fejezte ki német hivatali kollégájának az incidens miatt. A Dogan török hírügynökség úgy tudja, hogy Cavusoglu és Gabriel Németországban találkozik majd.

Hivatalosan a német hatósági döntésnek nincs politikai vonatkozása. A lépésre reagálva Bozdag bejelentette, hogy lemondta németországi tárgyalását a német igazságügyi miniszterrel.

A török külügyminisztérium tiltakozásul bekérette Németország ankarai nagykövetét, Recep Tayyip Erdogan török államfő szóvivője pedig botrányosnak nevezte, hogy Gaggenau mondvacsinált indokokra hivatkozva megtiltotta Bozdag részvételét a gyűlésen. Törökország nem tűri, hogy demokráciából és véleményszabadságból kioktassák – tette hozzá Twitter-üzenetében Ibrahim Kalin.

A szövetségi parlament (Bundestag) valamennyi pártja azt az álláspontot képviseli, hogy nem szabad fórumot, kampánylehetőséget biztosítani a török kormány tagjainak és az államfőnek, amíg Deniz Yücel nem nyeri vissza szabadságát.

Angela Merkel német kancellár eközben Tunéziában tárgyalt Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnökkel. Közös tuniszi sajtótájékoztatójukon pénteken bejelentették, hogy a két ország megállapodott az elutasított menedékkérők jóval gyorsabb és egyszerűbb kitoloncolási eljárásában.

– Az egyezményt csütörtökön írták alá a felek – mondta Merkel. „Abban állapodtunk meg, hogy a személyek azonosítására vonatkozó német kéréseknek 30 napon belül eleget tesznek” – fűzte hozzá.

A német dpa hírügynökség úgy tudja: a megállapodás értelmében a tuniszi hatóságoknak a német fél kérelmére 30 napon belül daktiloszkópiai (ujjlenyomat alapján történő) vizsgálattal segítséget kell nyújtaniuk a Németországban elutasított menedékkérők személyazonosságának megállapításában. Amennyiben igazolják a tunéziai állampolgárságot, Tunéziának öt napon belül ki kell állítania állampolgárainak a három hónapig érvényes hazautazásra jogosító iratokat.

Merkel szerint jelenleg mintegy 1500 elutasított tunéziai menedékkérő tartózkodik Németországban, akiknek el kell hagyniuk az országot. Annak érdekében, hogy minél több tunéziait vegyenek rá az önkéntes hazatérésre, Németország a fejlesztési segélyekből származó pénzekkel támogatna külön erre a célra létrehozott tanácsadási projekteket.

A német kancellár egyben bejelentette, hogy Berlin 250 millió euróval (77,5 milliárd forint) járul hozzá Tunézia gazdasági-szociális fejlesztéséhez.

A hollandok sem kérnek a török kampányból

A holland kormány ellenzi, hogy török hivatalos személyek népszavazási kampánygyűlést szervezzenek a török közösség körében a török alkotmány jelentős módosítása támogatása céljából, és erről értesíteni fogja Ankarát – derült ki pénteken.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azt tervezi, hogy március 11-én Rotterdamban nagygyűlésen fordul támogatásért a több százezres, kettős állampolgárságú hollandiai török közösséghez. Hága tájékoztatni fogja Ankarát, hogy ellenzi ezt a „nemkívánatos” lépést – jelentette a Reuters hírügynökség.