Évente 1,7 millió ötévesnél fiatalabb gyermek hal meg világszerte az egészségtelen környezet miatt – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az egyébként is riasztó statisztika még sötétebbnek tűnik, ha hozzátesszük: a legtöbben ezek közül a gyerekek közül olyan egyébként elkerülhető okok miatt halnak meg, mint például hogy szennyezett levegő veszi körbe őket, nem jutnak megfelelő ivóvízhez, nincs kiépítve biztonságos csatornahálózat és víztisztítás, esetleg a rossz higiéniai körülmények vagy a passzív dohányzás ártalmai okozzák a vesztüket. Az 1,7 milliós szám ráadásul csak a negyede az összes öt évnél fiatalabb korában elhalálozó gyereknek.
Kóros hasmenés, malária, tüdőgyulladás – csak néhány betegség azok közül, amelyeket az említett környezeti ártalmak okozhatnak. Különösen veszélyesek ezek a gyerekekre, akiknek ilyen fiatal korban még sem az immunrendszerük, sem a belső szerveik nem fejlődnek ki annyira, hogy a szervezetük komolyan ellen tudjon állni. A WHO ezért is emeli ki, hogy a betegségek visszaszorításában mekkora szerepe lehetne a körülmények javításának, például annak, hogy mindenkinek segítenek tiszta ivóvízhez jutni.
Az ivóvíz kulcskérdés: a WHO utoljára a 2010-es évek elején végzett átfogó felmérést a témában, ekkor kiderült, világszerte 2,5 milliárd ember nem tud egészséges vizet magához venni. Éppen ez az egyik oka, hogy az utóbbi időben mind több szakértő figyelmeztet arra, hamarosan – hacsak a folyamat már el nem kezdődött – nemcsak a háborús, de a klímamenekültek egyre nagyobb száma is komoly kihívás elé állítja majd a fejlett országokat. A WHO azonban pozitív tendenciáról is beszámolt: a rohamosan fejlődő Kelet-Ázsiában például 1990-ben még csak az emberek 27, 2011-ben már 67 százaléka tudott egészséges vizet fogyasztani.
Ma azonban még évente 361 ezer ötévesnél kisebb gyerek hal meg a hasmenés valamilyen fajtájában, amit nagyrészt az ivóvízproblémák, a higiénia hiánya, valamint a nem megfelelő közművesítés okoz. A legkomolyabb gondot mégis a légzőszervi megbetegedések – mint a tüdőgyulladás – okozzák, 570 ezer kisgyermek hal meg bennük évente főként a légszennyezés, valamint a passzív dohányzás ártalmai miatt.
Több mint negyedmillió gyermek halálát a korai születés okozza, kétszázezren pedig a maláriába halnak bele. Ebben is felelőssé tehető az ivóvízhiány, de lehetne tenni ellene a betegséget terjesztő moszkitók visszaszorításával is. A maláriához hasonló trópusi betegségekkel kapcsolatban az is gond, hogy a klímaváltozás miatt a későbbiekben akár Európában is komolyabban megjelenhetnek. További kétszázezer gyermek halálát okozza évente mérgezés, fulladás vagy más sérülések. Gondot jelent, hogy a jövőben egyre több lesz az elektronikus szemét (mint például az eldobott mobiltelefonok), az ezek által kibocsátott toxinok csökkentett intelligenciához, figyelemhiányhoz, tüdőbántalmakhoz vagy éppen rákos megbetegedéshez is vezethetnek.
A WHO jelentése ráadásul ki sem tér az éhezésre és az alultápláltságra: Szomáliában például két nap alatt majdnem kétszáz ember halt meg, de az ENSZ szerint összesen ötmillióan éheznek, és majdnem félmillió alultáplált gyermek van.
A világszervezet éppen ezért javasolja, hogy mindenkinek – vagy legalábbis akinek csak lehet – biztosítsanak tiszta energiát a fűtéshez és a főzéshez, távolítsák el az épületekből a káros anyagokat (például az azbesztet vagy az ólomfestéket). Az iskolában a higiéniai körülmények, valamint az élelmezés színvonalának javítását sürgetik, s hogy mindenhol gondoskodjanak biztonságosan megiható vízről, csatornázásról, valamint megbízható energiáról.
A városfejlesztésnél fontosnak tartják a zöldövezetek kialakítását, illetve a tömegközlekedés előnyben részesítését. A mezőgazdaság a veszélyes rovarirtó szerek, valamint a gyerekmunka visszaszorításával, az ipar kevesebb ártalmas anyag felhasználásával tehetne sokat.
