Több mint negyedmillió gyermek halálát a korai születés okozza, kétszázezren pedig a maláriába halnak bele. Ebben is felelőssé tehető az ivóvízhiány, de lehetne tenni ellene a betegséget terjesztő moszkitók visszaszorításával is. A maláriához hasonló trópusi betegségekkel kapcsolatban az is gond, hogy a klímaváltozás miatt a későbbiekben akár Európában is komolyabban megjelenhetnek. További kétszázezer gyermek halálát okozza évente mérgezés, fulladás vagy más sérülések. Gondot jelent, hogy a jövőben egyre több lesz az elektronikus szemét (mint például az eldobott mobiltelefonok), az ezek által kibocsátott toxinok csökkentett intelligenciához, figyelemhiányhoz, tüdőbántalmakhoz vagy éppen rákos megbetegedéshez is vezethetnek.
A WHO jelentése ráadásul ki sem tér az éhezésre és az alultápláltságra: Szomáliában például két nap alatt majdnem kétszáz ember halt meg, de az ENSZ szerint összesen ötmillióan éheznek, és majdnem félmillió alultáplált gyermek van.
A világszervezet éppen ezért javasolja, hogy mindenkinek – vagy legalábbis akinek csak lehet – biztosítsanak tiszta energiát a fűtéshez és a főzéshez, távolítsák el az épületekből a káros anyagokat (például az azbesztet vagy az ólomfestéket). Az iskolában a higiéniai körülmények, valamint az élelmezés színvonalának javítását sürgetik, s hogy mindenhol gondoskodjanak biztonságosan megiható vízről, csatornázásról, valamint megbízható energiáról.
A városfejlesztésnél fontosnak tartják a zöldövezetek kialakítását, illetve a tömegközlekedés előnyben részesítését. A mezőgazdaság a veszélyes rovarirtó szerek, valamint a gyerekmunka visszaszorításával, az ipar kevesebb ártalmas anyag felhasználásával tehetne sokat.
