– Remélem, hamarosan megoldódik ez a helyzet, mindenesetre továbbra is szívesen látjuk az uniós polgárokat, akik sokat tesznek hozzá gazdaságunkhoz – jelentette ki George Osborne korábbi brit konzervatív pénzügyminiszter a Budapesti Corvinus Egyetemen. Arra reagálva mondta ezt, hogy a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel szerdán a Lordok Háza a brit kormányt. Theresa May brit miniszterelnök ezt csak akkor tette volna meg, ha előtte az unióban maradt britek jogait Brüsszel garantálta volna. A Lordok Háza a kormány szándékával ellentétes szerdai döntésével annak a kormányzati határozattervezetnek a részletes vitáját zárta le, amelynek elfogadása szükséges a brit kilépési folyamat hivatalos elindításához. A tervezet visszakerül az alsóház elé, amely akár érvénytelenítheti is a Lordok Házának módosító határozatát és aktiválhatja a lisszaboni szerződés ötvenedik cikkelyét. Ezzel megkezdődhetne a kilépési folyamat.
A Magyar Nemzeti Bank meghívására hazánkba érkezett Osborne a brexitnépszavazást követően hagyta el pozícióját, ezúttal a korábbi karót nyelt kabinettag helyett egy szellemes, sokat viccelődő előadót hallhattak az egyetemisták. Osborne elmesélte, nagyanyja, a kilencvenes éveit taposó Fehér Klára Budapesten született, a harmincas években tanult művészeteket Bristolban, majd le is telepedett Angliában. Osborne felmenői segítették az ötvenhatos magyarokat is, ő viszont harmadik generációs bevándorlóként már nem beszél magyarul. Ugyanakkor megérti, hogy Nagy-Britannia mágnesként vonzotta és vonzza ma is a csatorna túlpartján élőket. Osborne kifejezte abbeli reményét is, hogy az uniós és brit politikusok is Európa érdekét veszik majd figyelembe a tárgyalás során, amelyet nem terelnek majd a pénzre és az ehhez, valamint a közös piachoz való hozzáférés témájára. – Ha mégis így lesz, nagyon kemény vitát fogunk folytatni egymással – mondta Osborne.
A volt pénzügyminiszter kérdésre válaszolva elmesélte, két konzervatívokkal végigcsinált győztes kampány után a referendumot megelőzően – ahol a maradás mellett kardoskodott – érezte, hogy baj van. – Túl sok olyan emberrel találkoztam, akik a kilépés pártján álltak, tudtam, hogy nem lesz meg – mondta Osborne, akinek bejött a pesszimizmusa, de egészen az eredményhirdetésig nem hitte, hogy megszavazták a brexitet a britek. – Nem volt jó ötlet – jelentette ki nevetve a 2010 és 2016 közötti pénzügyminiszter arra a kérdésre, megbánta-e David Cameron akkori miniszterelnök, hogy referendumra bocsátotta a kérdést. Ugyan egyesek szerint még megakadályozható a távozás, Osborne úgy véli, a britek biztosan kilépnek az EU-ból. – Sajnos – tette hozzá az alsóházban jelenleg is benn ülő politikus. – A részleteken még sokat kell dolgozni, olyan megoldásra kell jutnunk, ami mindkét félnek előnyös, de mégsem bátorít más államokat az EU elhagyására – közölte. Osborne szerint védelmi szempontból az EU-nak nagy szüksége lesz Nagy-Britanniára mint az egyik legnagyobb hadsereggel rendelkező európai országra.
Kérdésre válaszolva elmondta, nem egészséges, hogy Európának hosszúra nyúló konfliktusa van Oroszországgal. – El kell érnünk, hogy érezzék, a közösségünk részei és tiszteljük őket, de ehhez az is kell, hogy ne lépjenek fel agresszorként és a titkosszolgálatuk ne öljön oroszokat brit földön – mondta George Osborne Alekszandr Litvinyenkóra utalva. Úgy gondolja, normalizálni kell a kapcsolatokat Oroszországgal – amire Donald Trump amerikai elnök és Theresa May brit miniszterelnök is törekszik –, de le kell fektetni a feltételeket. Amikor Trumpról kérdezték, egy sapka feliratát említette nevetve: Make America Great Britain Again (Tegyük ismét Nagy-Britanniává Amerikát!). Szerinte egyébként tiszteletben kell tartani az amerikai választási procedúrát. Figyelmeztetett, Reagant is sok kritika érte, végül ma jó elnökként tartjuk számon. – Nem mondom, hogy ez lesz Trumpból is, ráadásul nem is feltétlenül egy ember dönt minden kérdésben – közölte a volt pénzügyminiszter. Szerinte mindannyiunk érdeke, hogy az Egyesült Államok megbízható, kiszámítható partner legyen, ezért nem lenne jó, ha az ígértek szerint Amerika magába fordulna.
Osborne szerint az európaiaknak az sem érdeke, hogy Marine Le Pen megnyerje a francia elnökválasztást. – Le Pen veszélyes Európára, mert visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat be az eurózónában és az Európai Unióban – véli a volt brit pénzügyminiszter, aki Emmanuel Macron felemelkedését viszont pozitívan értékelte. Azt gondolja, hogy Macron azt jelzi, van létjogosultsága és lehetősége a centrista politikának Európában. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök EU jövőjét taglaló ún. fehér könyvéről azt mondta, még nem olvasta, de azt már hallotta, az egyik a lehetséges öt útból a közös piacé. – Ez komoly, a britek által is támogatható opció, érdemes lenne vitázni erről – jelentette ki. Hozzátette: A magyarok a britek kilépésével elveszítenek egy fontos, nem euróhasználó szövetségest, ez az EU jövőjéről szóló tárgyalások során problémát okozhat.
