Kang kisasszonyt 1994. augusztus 5-én a Pekingtől 260 kilométerre fekvő Sicsiacsuang városában gyilkolták meg. Eltűnését édesapja, egy helyi földműves jelentette, hamarosan a Hopej tartományi rendőrség jelentkezett a fájó hírrel. A külvárosi kukoricásba vetett holttesten talált nyomok különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságról árulkodtak. A 20 éves lányt leütötték, megerőszakolták, majd egy férfiruhadarabbal megfojtották. Október 9-én a rendőrség őrizetbe vette a feltételezett elkövetőt, a 21 éves Nie Su-pint. Nie mindent bevallott. Büntetését – golyó általi halál – 1995. április 27-én végrehajtották.
A keresett sorozatgyilkost, Vang Su-csint egy rutinellenőrzés során tartóztatta le a rendőrség 2005-ben. Tíz éve bujkált, miután egyik, kútba dobott áldozatáról cikkezni kezdett a sajtó. Vang kiszemeltjei fiatal, vonzó nők voltak. Megerőszakolta és meggyilkolta őket.
Letartóztatását követően Vang egy áldozattal többet vallott be, mint amennyiért körözték őt. Állította, Nie Su-pin ártatlanul állt a kivégzőosztag elé, 1994 nyarán ő csapott le a fiatal lányra. Ez vezetett a kínai igazságszolgáltatás egyik legabszurdabb peréhez. Vang és védői amellett kardoskodtak, hogy a vádlott gyilkolta meg Kangot, az ügyészség azonban az ártatlanságát bizonygatta. Vang vallomását követően újabb kilenc év telt el. A sorozatgyilkost halálra ítélte a bíróság, Nie Su-pin ügyének újratárgyalását azonban nem vették napirendre. Nie szülei viszont nem adták fel. A kínai sajtó nyomására végül a santungi bíróság 2014-ben szabad utat adott édesanyja kérelmének. Tavaly decemberben aztán a kínai legfelső bíróság kimondta: Nie Su-pint ártatlanul ítélték halálra. Beigazolódott az is, hogy fizikai kényszer alkalmazásával szerezte meg az ügyészség a vallomását.
– A Nie Su-pin-ügy nem egyedülálló eset, másokat is végeztek ki ártatlanul Kínában – közölte Liu Csing, a Kínai Népi Közbiztonsági Egyetem professzora. A rendőrnő a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a napokban tartott előadásában elmondta, a halálbüntetés évtizedek óta a kínai közvélemény visszatérő témája. Mao Ce-tung 1949-es hatalomra kerülése után politikai okokból szabták ki a legtöbb halálbüntetést, de a rezsim konszolidációját követően a szám csökkenni kezdett. 1979-ben fogadták el az új kínai büntető törvénykönyvet, ami szigorította a halálbüntetés kiszabását. Ez 19 százalékos csökkenést eredményezett. Az 1978-tól kormányzó Teng Hsziao-pinghez fűződő nyitás politikája miatt azonban megnövekedett a bűnözés Kínában, ami a halálbüntetés reneszánszához vezetett. – Az ítéletek pontos számára én is kíváncsi lennék – mondta a professzor. Állította: egy korábban kiszivárgott jelentés szerint évente tízezer embert végeznek ki Kínában, ezt az adatot azonban a vezetés nem erősítette meg. A nemzetközi sajtó által is felkapott, 2004-ben megjelent hír azonban túlzó lehet. Az Amnesty International jogvédő szervezet korábbi jelentése szerint 2015-ben legalább 1634 esetben szabta ki ezt a büntetést a kínai bíróság. A rendőrtiszt kérdésünkre elmondta, ő maga is ellenzi a halálbüntetést. – A tapasztalat az, hogy a bíróságok időről időre tévesen ítélik meg a helyzetet – mondta Liu. Az értelmiség ezért hagyományosan kritizálja a gyakorlatot, a nép azonban támogatja. Liu hozzátette, a kínai kultúrában erősen él a szemet szemért elv.
