Háború helyett most már tényleg függetlenséget akarnak a kurdok

Nem mondanak le a kurdok arról, hogy az általuk megszerzett területeket körülbástyázzák Szíriában.

Különös kijelentést tett a hétvégén a genfi tárgyalásokon részt vevő szíriai kurd delegáció egyik tagja az orosz Sputnik Newsnak. Randa Kassis, a Mozgalom a Plurális Társadalomért elnöke – ez a szervezet a szíriai ellenzéki delegációban tevékenykedik – a hírportálnak kijelentette: kétféle módon lehet megoldani a kurd kérdést, méghozzá úgy, hogy vagy területileg is elválasztják a kurd autonómiát, vagy pedig konföderációvá alakítják az országot.

Habár Kassis mozgalmának nincs köze a Demokratikus Egyesülés Pártjához, illetve annak fegyveres szárnyához, az egyre nagyobb területeket ellenőrző Népvédelmi Egységekhez (YPG), sokatmondó, hogy a politikus asszonyt eddig az úgynevezett hazafias ellenzékhez sorolták, vagyis azok közé, akik nem akarnak rendszerváltást Szíriában, és az orosz beavatkozást is támogatják. Most pedig ő vetette fel a függetlenség ötletét.

A kurd autonómiaigények természetesen nem számítanak újdonságnak Szíriában. A múlt év márciusában a kurdok jóvá is hagyták a Rodzsavában (így hívják Szíria északi részét) létrehozandó föderatív rendszer tervezetét, amely Afrint, Kobanit és Dzsazirit, valamint a további észak-szíriai területeket egyesítené. Mások már nem rajongtak túlságosan az ötletért: a szíriai kormány azonnal közölte, hogy a bejelentésnek nincs jogi ereje, és nem lesz jogi, politikai, társadalmi vagy gazdasági hatása mindaddig, amíg a föderációról szóló kurd döntés nem tükrözi a szíriai nép akaratát. Az ellenzéki koalíció is közleményben utasította el, hogy a szíriai nép akaratának „figyelmen kívül hagyásával” hozzanak létre szervezeteket, térségeket vagy közigazgatási egységeket.

Az augusztusban kezdődött török katonai beavatkozás azonban súlyos csapást jelentett erre a tervezetre: a törökök, illetve az általuk támogatott lázadók az Afrin és Kobani közti, az Iszlám Állam (IÁ) által ellenőrzött területek megtisztításával gyakorlatilag éket vertek az egyesülni kívánó kurd kantonok közé.

Ez azonban nem akadályozta meg a Szíriai Demokratikus Erőket (SDF) – amelynek gerincét az YPG jelenti –, hogy délen folytassák a terrorkalifátus kitakarítását az országból. Az Eufrátesz haragja nevű hadművelet olyannyira sikeresen halad, hogy az SDF hamarosan körbezárhatja az IÁ fellegvárát, Rakkát is. Jelképes az a hír is, hogy a hétvégén az SDF volt az, amely kisöpörte a Tabka légibázisról a dzsihadistákat. Ez az a repülőtér, amelyet 2014 augusztusában foglalt el a terrorkalifátus, majd a kormányerők kétszáz katonáját alsónadrágban kihajtotta a sivatagba, és halomra lőtte őket. Most azonban a kurdok vehettek revansot a történtekért.

Talán a nem régi hadi sikereknek is köszönhető, hogy Randa Kassis már kendőzetlenül beszélt a kurd tervekről. A politikus asszony elárulta: jelenleg kétféle javaslatról tárgyalnak, ezeket a kurd képviselők fogalmazták meg. Az egyik szerint a jövőben a kurdok területileg elkülönülnének Szíriától. Az e tervezet mellett érvelők azt javasolják, döntsenek a határokról, majd alapítsanak egy kurd államot, amely elkülönül Szíriától, de az iraki és a törökországi kurdoktól is.

A másik opció szerint Szíriát konföderációvá alakítanák, ahol megmarad a központi hatalom. Ez azt jelentené, hogy a kurdok autonómiát kapnának, amelynek saját nyelve és kultúrája lenne, szólásszabadság uralkodna, és természetesen saját intézményeik lennének az itt élőknek.

Kassis szerint jogi szempontból a második javaslat jóval realistább, mint az első. A bizottságuk most felülvizsgálja azt az alkotmánytervezetet, amelyet még orosz szakértők készítettek a januári asztanai tárgyalásokra. Ebben az állt, hogy az ország a jövőben is nemzetállam maradna, de a területén kurd autonómia kialakítását javasolták.

Mennyi esélyük van a szíriai kurdoknak arra, hogy függetlenedjenek Szíriától? – ezt a kérdést tettük fel Wagner Péternek, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Közel-Kelet-szakértőjének, aki emlékeztetett: a szíriai kurdok célja továbbra is az, hogy saját ellenőrzésük alá vonják mindazokat a területeket, ahol kurdok élnek, ott pedig autonómiát hozzanak létre. A függetlenséget ugyanis korántsem annyira egyszerű elérni, mint azt sokan gondolják: ahogy Irak, úgy Szíria esetében is csak akkor kerülhetne rá sor, ha a regionális hatalmak támogatnák – erre pedig jelenleg nincs semmiféle esély. 

A nagyhatalmaknak most más a viszonyuk a szíriai, mint az iraki kurdokkal. A törökök így a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) helyi szervezetét látják a szíriai kurd erőkben, ezzel szemben az iraki kurdokat független szereplőknek tartják, akik nem veszélyesek Törökországra. De a nagyhatalmak sem bólintanának rá Rodzsva függetlenségére, annak ellenére, hogy katonailag támogatják őket az IÁ elleni harcban.

Mindettől függetlenül a világnak ma már szembesülnie kell azzal, hogy a kurdok egyre fontosabb szereplők a térségben. A szíriai polgárháború jelenlegi trendjei szerint az IÁ és más dzsihadista csoportok által ellenőrzött területeket néhány éven belül felszámolják Szíriában, ahová – a mostani állapotokat figyelembe véve – a kormányerők és a kurdok nyomulhatnak be. „Addigra két szereplőre fog redukálódni a szíriai konfliktus, és csak akkor látjuk majd meg, hogy lehetséges-e a politikai megegyezés a két fél között” – hangsúlyozta Wagner Péter, aki azzal számol, hogy végül ez mégiscsak lehetséges lesz, mert mind a kurdokat támogató Egyesült Államoknak, mind pedig a szíriai kormányerőket támogató Oroszországnak ez az érdeke.