„Továbbra is meglehetősen különösnek találom, hogy Törökországban beszélnek szankciókról, miközben inkább nekünk lenne okunk mérgesnek lenni a hétvégén történtek miatt” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint ebben a helyzetben „hideg fejre”, a nyugalom megőrzésére van szükség.
Rutte rámutatott, hogy a bejelentett szankciók nem tartalmaznak gazdasági korlátozásokat, bár – mint mondta – ez érthető, mivel Hollandia az egyik legnagyobb külföldi befektető Törökországban.
Recep Tayyip Erdogan török államfő később kijelentette, hogy nem lehet egy bocsánatkéréssel elintézni a Törökország és Hollandia között kialakult diplomáciai vitát, és arra figyelmeztetett, hogy Ankara további büntetőintézkedésekhez folyamodhat.
Erdogan „állami terrorizmusnak” nevezte a holland fellépést. Egyúttal úgy vélekedett, hogy az a legjobb válasz az „ellenségeknek”, ha a választók igennel szavaznak az elnöki rendszer bevezetéséről április végén tartandó törökországi népszavazáson.
Ismeretes, Törökország hétfőn úgy döntött, kitiltja a holland diplomatákat és más tisztviselőket, miután a parlamenti választásra készülő Hollandia megtagadta, hogy területén török politikusok az áprilisi török népszavazásra buzdítsák a török bevándorlókat.
Numan Kurtulmus török kormányfőhelyettes, miniszterelnöki szóvivő azt is bejelentette, hogy országa felülbírálhatja az Európai Unióval tavaly nyélbe ütött migránsalkut. „Éppen azt tesszük, amit ők velünk. A krízis okozói felelnek azért, hogy rendbe tegyék a helyzetet” – fejtette ki Kurtulmus. Néhány órával a bejelentés előtt határozta el magát a török fél arra is, hogy az Európai Bíróságnál is keresni fogja igazát a kitiltási ügyben.
Ugyancsak kedden a belga hatóságok bejelentették, megtiltották a török kormánypárt európai lobbiszervezeteként számontartott Európai Török Demokraták Uniójának (UETD) genti gyűlését, mert „nem tudták volna biztosítani a rendezvény biztonságát”. Az UETD erre válaszul ismét bejelentette a gyűlést, ezúttal április 9-re.
Jan Jambon belga belügyminiszter kedden leszögezte, hogy szükség esetén Belgium kész megakadályozni a hasonló török kampányrendezvényeket, azonban minden esetben egyedi elbírálásra van szükség – írta a Het Laatste Nieuws című helyi napilap.
„Senki nem szeretné ebbe az országba behozni a török politikát, a hatóságok a törvényes kereteken belül mindent meg fognak tenni, hogy megakadályozzák a közrend, a közbiztonság megzavarását” – mondta a tárcavezető.
Az előző napon Bart De Wever antwerpeni polgármester, a legnagyobb kormánypárt, a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség vezetője megtiltotta az ankarai kormány törvénycsomagját támogató, török nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) pénteki rendezvényét, amely a rendőrség értékelése szerint veszélyt jelentett volna a közrendre.
Sajtójelentések szerint a nagyjából 200 ezer fős belgiumi török közösség 70 százaléka Recep Tayyip Erdogan államfő támogatójának számít. Hasonló a helyzet Hollandiában és Ausztriában is. A franciaországi és a németországi törökök körében ennél valamivel alacsonyabb az ankarai kormány támogatottsága, a Nagy-Britanniában, Olaszországban és Svájcban élő törökök között pedig többségben vannak az ellenzéki pártok hívei.
Kétségbeejtő, hogy az Európai Unió országai a tagállami szolidaritás mögé rejtőzve az európai értékeket és az emberi jogokat nyíltan sértő Hollandiát támogatják a szombaton kirobbant diplomáciai konfliktusban – állítja a török külügyminisztérium. Úgy véli, az unió szelektíven alkalmazza a demokratikus értékeket, az alapvető jogokat, valamint a szabadságjogokat, és miközben a problémák megoldására párbeszédet szorgalmaz, figyelmen kívül hagyja a diplomácia és a jog mentén folytatott török politikát.
A tárca szerint az EU az idegengyűlölő és törökellenes szélsőségeket részesíti előnyben azáltal, hogy Törökországnak és nem „a jelenlegi helyzetet előidéző, továbbá a diplomáciai szerződéseket és jogot megszegő” Hollandiának címzett hétfőn visszafogottságot sürgető közleményt. Mint írta, az EU „rövidlátó” nyilatkozatát Törökország értéktelennek tekinti.
