Bizonyos országok szorosabb együttműködésére „egyes kollégáink úgy tekintenek, mintha egy új megosztó vonalat húznának, egyfajta vasfüggönyt a nyugat és a kelet között, de nem ez a szándék” – mondta sajtótájékoztatóján Juncker az értekezlet után. „Ez nem a kizárás módszere, hanem azok előrehaladásának a megszervezése, akik többet akarnak tenni” – fűzte hozzá.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, akit Varsó heves tiltakozása ellenére a csúcson újraválasztottak a testület élére, elsősorban a tagállamok egységének, a kölcsönös bizalomnak a fontosságát és szükségét hangoztatta.
Emellett azonban beszélt a britek kilépéséről is, és elmondta, az uniós intézmények készek 48 órán belül reagálni, miután Theresa May miniszterelnök aktiválja a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amely a tagság megszűnésének folyamatát szabályozza.
Pénteken már csak az Egyesült Királyság kilépése után bennmaradó „huszonhetek” vezetői voltak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a szűkebb körű unió jövőjéről, illetve az EU elődszervezeteit megalapító római szerződés 60. évfordulója alkalmából rendezendő, március végi római találkozó előkészítéséről egyeztessenek.
Ezzel kapcsolatban a német kancellár saját sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a csúcsértekezleten az Európai Unió meg fogja erősíteni „egységét a sokszínűségben”. „Az a mottónk, hogy egységesek vagyunk, de egységesek a sokszínűségben” – mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy minden jelenlegi problémája ellenére az EU sikeres modell.
A tagországok között vita van az európai projekt jövőjéről. Többek között Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország is a többsebességű Európa gondolatát támogatja, a közép- és kelet-európai tagállamok azonban határozottan ellenzik.
Merkel kijelentette, a többsebességes Európa bizonyos formában már ma is létezik, például az euróövezet vagy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet országainak tekintetében, ez azonban nem jelenti azt, hogy különböző „osztályok” lennének az uniós tagságban. Mint mondta, a „nyitottság szelleme” a legfontosabb e kérdésben.
Elmondta azt is, hogy ha a következő héten megkapják a hivatalos értesítést az Egyesült Királyságtól az Európai Unióból kiválásáról, akkor április 6-án újabb csúcstalálkozót tartanak a „huszonhetek”.
A többsebességes Európa gondolatát Charles Michel belga és Xavier Bettel luxemburgi kormányfő is támogatásáról biztosította. Előbbi úgy fogalmazott, megérti és tiszteletben tartja, hogy néhány tagállam aggódik amiatt, hogy ez gyors szerződésmódosítást fog eredményezni, de ő ezt nem pártolja. Hozzátette, nem az a cél, hogy első- és másodrendű országok jöjjenek létre, és azt is ellenzi, hogy csak nagyobb tagállamok egy csoportja döntsön a többiek nevében is.
Francois Hollande francia államfő szerint arra kell megoldást találni, hogy tagállamok egy köre anélkül haladhasson gyorsabban az integrációban, hogy elveszne a szolidaritás és a kohézió az Európai Unió egészén belül. „Ez nem több sebességről vagy bárki kizárásáról szól” – szögezte le.
Klaus Johannis román elnök ugyanakkor azon véleményének adott hangot, hogy a több sebesség töréshez vezethet az EU-n belül. Mint mondta, a többsebességes Európa reális lehetőség, de nem szabad, hogy ez legyen a cél.
