Eltűnt a korábbi nyüzsgés az amerikai külügyminisztérium washingtoni épületéből: még el sem kezdődtek igazán a beígért leépítések, munka hiányában mégis csak tengenek-lengenek a munkatársak – írja a The Atlantic újságírója karrierdiplomatákkal beszélgetve, akik közül többen republikánus és demokrata kormányok alatt is dolgoztak. „Így érezhették magukat a brit külügyesek a második világháború után, amikor rájöttek, hogy a nap igenis lenyugszik a birodalmuk felett. Amerikának vége van” – nyilatkozta a külügyi szolgálat egy tagja a lapnak.
A külügyminisztérium alkalmazottai arról számoltak be az Atlanticnek, hogy kulcspozíciók állnak betöltetlenül, kizárják őket a külföldi találkozókról, és a korábban rendszeres egyeztetések is elmaradnak, alig kell dolgozniuk. A külügyesek most leginkább kávézással, hosszú ebédszünetekkel és sétákkal töltik az idejüket. „Olyan ez, mint mindennap bejárni a kórházba egy halálosan beteg családtaghoz: hozol virágot, megfésülöd a haját, kifested a körmét, még akkor is, ha tudod, hogy semmi értelme. Szeretetből csinálod” – mondta az egyik alkalmazott.
A külügy munkatársai szerint azért van ez, mert a döntéseket egy sokkal szűkebb kör hozza meg, mint korábban: egyikük arról beszél, hogy az elnök szerint veje, Jared Kushner mindent meg tud csinálni. Ez egyébként azokra a fejlődő országokra emlékeztette, ahol korábban diplomataként szolgált, és ahol a vezető szűk tanácsadói köre és családja hozta meg a döntéseket. A külügyesek is leginkább a híradóból értesülnek arról, hogy miről határoznak a külpolitikai fronton.
Még súlyosabb a helyzet a lap szerint a külföldi nagykövetségeken szolgáló diplomaták esetében, akik az utóbbi hat hétben nem kaptak világos útmutatást Washingtonból, így leginkább vakon repülnek, vagy még az Obama-érából megmaradt iránymutatások alapján végzik az amerikai érdekek képviseletét állomáshelyükön. Most gyakorlatilag abból kell dolgozniuk, amit Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője, Donald Trump elnök és Rex Tillerson külügyminiszter a sajtónak elejt.
Sokan várták az új külügyminiszter érkezését, mivel arra számítottak, hogy az majd beindítja a munkát. Azonban nem így történt. Rex Tillersonban a lap által megkérdezett munkatársak azért csalódtak, mivel első találkozásaikon nem vázolt fel egyértelmű víziót Amerika világban elfoglalt helyét illetően, csak a reformról és az elszámoltathatóságról beszélt.
Tillersonnak egyelőre nincs helyettese, mivel jelöltje nem ment át a kongresszuson, ez pedig megbénítja a bürokrácia működését; további kulcspozíciókba pedig lehet, hogy nem is akar vezetőket jelölni Trump elnök, mivel szükségtelennek tartja azokat.
A lapnak nyilatkozó munkatársak közül is sokan egyetértenek azzal, hogy a minisztérium szervezete, működése gyakran nem igazán hatékony, azt azonban nem értik, hogy miért ilyen módon kell nekiállni a megreformálásának. Egyikük szerint egyértelműen szükség van a működés átszervezésére, de ezt alapos elemzésnek kellene megelőznie arról, hogy hol és min kell változtatni, különben semmi értelme nem lesz az egésznek
Az új külügyminiszter első vitatott lépése egyébként az volt, hogy a szokásokkal ellentétben nem ő mutatta be az USA éves emberi jogi jelentését, csupán egy rövid előszót írt hozzá. Ezért meg is kapta aztán a magáét a jelölését először nem támogató, majd mégis megszavazó Marco Rubio republikánus szenátortól. Az 1970-es évek óta csak akkor fordult elő ilyesmi, amikor a külügyminiszter éppen külföldi úton volt kétszer George W. Bush alatt.
Ismeretes, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium élesen támadta az amerikai jelentést, amely bírálta hazánkat amiatt, ahogyan az országon áthaladni akaró migránsokat és a menedékkérőket kezeli, valamint a korrupciót is a problémák között említette.
A magyar külügyi tárca hivatalos reagálásában érzékeltette: az amerikai jelentést nem igazán érzik a Trump-kormányzat helyzetértékelésének. A magyar kormány az illegális bevándorlással kapcsolatban egyetért Donald Trump elnökkel, a magyar emberek biztonságát tartja a legfontosabbnak
– fogalmazott a magyar közlemény.
