Ugyancsak a brit közszolgálati médiának nyilatkozva Don Smith, a SecureWorks kiberbiztonsági szakértője elmondta, egyáltalán nem életszerű, hogy a CIA mindenkit megfigyeljen az okoseszközökön keresztül. Ez ugyanis óriási anyagi és humánerőforrásbeli befektetést igényelne. Ezen készülékek sebezhetőségére azonban ismét rávilágított a Wikileaks anyaga, Smith szerint a biztonsági réseket inkább a kiberbűnözők használhatják ki. Őket az sem érdekli, ha az adatlopást felfedezik, míg a CIA-nek ennek elkerülésére is figyelnie kell. A legegyszerűbb védekezési módszert Woodward ajánlotta: ki kell húzni a konnektorból azokat az eszközöket, amelyeket épp nem használunk.
„Magyarország kiberbiztonsági helyzete alapvetően szilárd” – ezt már a Nemzeti kiberbiztonsági stratégiában (NKBS) olvashatjuk. A 2013-as dokumentum kijelentése jelenleg üres frázis a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) egyik elemzője és gyakornoka szerint. Beláz Annamária és Berzsenyi Dániel nemrég megjelent elemzésében (pdf) rámutatott, hogy az NKBS nem foglalkozik az aktivisták, a bűnözők, a kémek és a terroristák jelentette fenyegetéssel, csak a kiberhadviseléssel. Azaz a kormány nem nagyon véd meg minket. Pedig „békeidőben is akad számos olyan fenyegetés a kibertérben [ ], amellyel szemben a hatékonyabb fellépés egyre sürgetőbb” – írják a szakértők. Úgy vélik, szükség lenne egy vadonatúj stratégiára, új formában, jobban definiálva a fenyegetettségeket és a célokat.
