A legfelső bíróság úgy döntött, hogy átveszi a törvényhozás valamennyi hatáskörét, valamint semmissé nyilvánította a parlament egyes eddigi határozatait. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a parlament megsértette az alkotmányt, és nem működött együtt megfelelően más államhatalmi szervekkel.
A Nicolás Maduro államfő ellenzékének nagy részét tömörítő Demokratikus Egység Kerekasztala nevű ernyőszervezet több tagja élesen kikelt a bíróság ítélete ellen. Miguel Pizarro képviselő az intézkedést úgy értékelte: diktatúrát vezettek be az országban.
„Nevén kell neveznünk. Ez nem más, mint egy államcsíny és diktatúra. Venezuelában nincs többé alkotmányosság” – jelentette ki Julio Borges házelnök. Szerinte Maduro adott utasítást a legfelsőbb bíróságnak, hogy ilyen döntést hozzon és így az elnök magához ragadhassa a hatalmat.
„Nicolás Maduro államcsínyt rendezett Venezuelában” – hangsúlyozta a házelnök. Hozzáfűzte: a mostani döntés különbözik a korábbiaktól, mert Maduro most minden eszközt megkapott ahhoz, hogy azt tegyen, amit csak akar. Leszögezte: „bármely, az alkotmányt sértő döntés érvénytelen”. Borges felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen Venezuelán.
A politikus éles szavakkal utasította el a bírósági döntést, amelynek egyik példányát a képviselők előtt tépte darabokra. „A parlamentnek meg kell védenie az alkotmányt, biztosítania kell, hogy választásokat tartsanak, illetve több demokrácia és igazságosság legyen” – hangoztatta.
A legfelső bíróság már több alkalommal is semmisnek nyilvánította a parlament egyes döntéseit azóta, hogy az ellenzéki képviselők 2015 végén többségbe kerültek. 2016 januárjában a testület a parlament minden kezdeményezését semmisnek nyilvánította addig, amíg továbbra is részt vesz az új törvényhozás munkájában az a három ellenzéki képviselő, aki a bíróság szerint nem jogszerű módon nyerte el mandátumát.
Legutóbb ez év januárjában nyilvánította érvénytelennek a legfelső bíróság a parlament január 5-e óta hozott összes döntését. A képviselők egy január 9-ei szavazáson elítélték Nicolás Maduro elnököt, mert szerintük ő a felelős a Venezuelát sújtó példa nélküli gazdasági válságért.
Az ellenzék az elnök távozását követeli, és előre hozott választást szorgalmaz. A tervek szerint Venezuelában 2018 decemberében tartják a következő elnökválasztást.
A belpolitikai krízis mellett a hatalmas olajtartalékokkal rendelkező ország súlyos élelmezési válsággal is küzd: az alapvető élelmiszerek 68 százalékából hiány van a boltokban, miközben az infláció ellenőrizhetetlenné vált. A parlament március közepén humanitárius válsághelyzetet hirdetett.
