A szervezet által nyilvánosságra hozott adatok szerint a Mark Rutte kormányfő vezette VVD 33 helyet nyert el a parlament 150 fős alsóházában, fő riválisa, a bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) pedig 20-at, a prognosztizáltnál lényegesen kevesebbet.
A kereszténydemokrata párt (CDA) és a liberális D66 egyaránt 19 helyet szerzett az alsóházban. A környezetvédő Zöldbaloldal (GroenLinks) és a szocialista párt 14-14, a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) kilenc, a Keresztény Unió (CU) és az Állatvédők Pártja (PvdD) pedig öt-öt mandátumhoz jutott.
A kisebb pártok közül a Több Mint 50 Párt (50Plus) négy, a Politikai Reformpárt (SGP) és a holland–török hátterű Denk három-három, a szélsőjobboldali populista Hollandiáért (VNL) pedig két helyet nyert el.
A képviselői helyeken így összesen 13 párt, 96 férfi és 54 nő osztozik.
A tájékoztatás szerint a részvételi arány rendkívül magas, közel 82 százalékos volt, hét százalékponttal magasabb a 2012-es adatoknál. Ez azt jelenti, hogy a 12,9 millió választásra jogosult holland állampolgár közül 10,5 millió elment szavazni.
Jan-Kees Wiebenga, a választási bizottság elnöke arról számolt be, hogy nem történtek nagyobb szabálytalanságok a voksolás során. „Nem ment minden tökéletesen, az újraszámláláshoz azonban erős gyanúra lenne szükség, hogy az elkövetett hibák befolyásolnák a parlamenti helyek elosztását, erről pedig nincs szó” – mondta.
Szakértők arról számoltak be, hogy a kormányalakításhoz legalább 76 képviselői helyre van szükség, így négy pártnak kell koalícióra lépnie, ami a szokásosnál is tovább tarthat. Legutóbb, 2012-ben 54 napig tartottak a koalíciós tárgyalások, pedig akkor csak két pártnak kellett szövetséget kötnie. A helyi sajtó szerint a VVD, a CDA és a D66 mindenképp benne lesz a kormányban, mellettük elsősorban a Keresztény Unió vagy a Zöldbaloldal jöhet szóba, de most az utóbbi látszik a valószínűbbnek.
Korábban a fő sodorbeli pártok mindegyike határozottan kizárta a Geert Wilders vezette Szabadságpárttal kötendő koalíció lehetőségét.
Az előzetes eredmények láttán sokan megkönnyebbülésüknek adtak hangot Európában, hogy sikerült megállítani a populista erők térnyerését Hollandiában. Azonban az Európai Unió két másik alapító tagállamában, Franciaországban és Németországban is választásokat tartanak az idén, és a hollandiai eredmények ellenére nem múltak el a félelmek, hogy ezek az EU-ellenes pártok megerősödését fogják eredményezni.
