A jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) kormányának a múlt héten nem sikerült megakadályoznia, hogy Donald Tuskot, a pártot vezető Jaroslaw Kaczynski régi politikai ellenlábasát újraválasszák, miután a többi 27 uniós tagország a lengyel politikusra szavazott.
A kormány próbált jó képet vágni a vereséghez, mondván, hogy Lengyelország egymaga szállt szembe az unió többi tagjával, mindenekelőtt Németországgal.
Az Onet.pl weboldal számára végzett felmérés szerint azonban a Brüsszelben történtek fényében a lengyelek 68 százalékának negatív véleménye van az ország külpolitikájáról.
Egy másik közvélemény-kutatás szerint, amelyet a Millward Brown készített a 300polytika hírportálnak, a megkérdezettek 60 százaléka támogatta Tusk újraválasztását, míg 25 százalékuk mondta azt, hogy negatív véleménye van róla.
„Régen volt a PiS retorikája ilyen távol a közvélemény általános felfogásától” – írta pénteken a hírportál.
Uniós közvélemény-kutatások szerint a lengyel társadalom legnagyobb része Európa-párti, még ha a lakosok többsége elutasítja is az euró bevezetését.
A Reuters brit hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint a közvélemény és a PiS retorikája közötti eltérésből arra lehet következtetni: Kaczynski, az ország de facto vezetője azt kockáztatja, hogy elveszíti a pártját 2015-ben hatalomra segítő centrista támogatókat.
„A keményvonalas hívek nem fogják elhagyni a pártot” – mondta Andrzej Rychard, a Lengyel Tudományos Akadémia szociológusa, hozzátéve: „a többi szavazó azonban más útra léphet”.
A nemzeti-konzervatív PiS azzal érvelt, hogy Tusk valójában Németország jelöltje, és az eltávolításáért folytatott harc a német dominancia elleni küzdelem volt. A lengyeleknek azonban mindössze a 12 százaléka látja ilyennek Tuskot, 67 százalékuk szerint viszont ő volt a teljes EU, illetve Lengyelország jelöltje.
Kaczynski az Oneten közzétett kommentjében beismerte, hogy rövid távon támogatottsága csökkenésére számít, de szerinte ez megérte, mert Varsó nemzetközi pozíciója erősödött.
A lengyel külügyminiszter pedig kijelentette, hogy obstruálni fogja az uniós ügyeket, és „kemény játékot” fog játszani Brüsszellel a Tuskkal kapcsolatos vita miatt.
A legtöbb uniós támogatást élvező Lengyelországnak van vesztenivalója, ha romlik az EU-val való viszonya. A 2022-ig tartó, hatéves időszakban Varsó 80 milliárd eurós támogatásra számít.
Botrányt keltett Lengyelországban a Ringier Axel Springer német-svájci médiakonszern pénteken közzétett belső körlevele, melyben a cég főnöke arra szólítja fel lengyelországi alkalmazottait, hogy a múlt heti EU-csúcstalálkozó után helyezzék megfelelő megvilágításba Varsó és Brüsszel viszonyát.
Mark Dekannak, a Ringier Axel Springer főnökének a levelét a wpolityce.pl konzervatív hírportál tette közzé teljes terjedelmében. Csütörtök este az iratot a lengyel közszolgálati televízió idézte. \"Az értékek és az ész legyőzték a primitív ideológiákat\" - írta Dekan arra vonatkozóan, az EU-csúcstalálkozó múlt pénteki zárókövetkeztetéseit, valamint a Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök előző napi újraválasztását az Európai Tanács élére a 27 uniós tagállam annak ellenére hagyta jóvá, hogy Beata Szydlo jelenlegi lengyel kormányfő ellenezte ezt. \"Tuskkal együtt a lengyelek győztek, mindazok, akik büszkék az EU-tagságra\" - állapította meg a médiakonszern főnöke, hozzáfűzve: a vesztesek között Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke mellett \"Lengyelország hírneve is szerepel\".
A médiakonszern vezetője szerint az EU \"megtanulta, hogy nem kell mindenáron törekedni az egységre\", s e \"nagyon értékes\" felismerés fényében \"bizonyára felgyorsul a többsebességes EU koncepciójának beindítása\" - írja Dekan. \"A közeljövőben az uniós integráció autópályáján nemcsak a gyorsforgalmi és a lassító sáv jelenik meg, hanem egy parkoló is\" - fogalmazott Dekan, hozzáfűzve: \"éppen ebben a pillanatban kell bekapcsolódnia a szabad médiának, mint amilyen mi vagyunk\". A körlevél itt arra biztatja az újságírókat: \"súgják meg az olvasóknak, mit kell tenniük, hogy a gyorsforgalmi sávban, ne pedig a parkolóban maradjanak\".
A lengyel külügyminisztérium péntek este közleményben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a körlevél \"kísérlet lehet a beavatkozásra a lengyelországi média függetlenségébe\". \"A lengyelországi médiapiac helyzete már többször a kétoldalú megbeszélések témája volt\" - szögezi le a tárca, vélhetően utalva a külföldi tulajdonú médiában megjelenő, a PiS-kormányt bíráló kommentárokra. \"Kérni fogjuk partnereink magyarázatát\" - áll a közleményben. Beata Mazurek, a PiS szóvivője \"botrányosnak\" nevezte a levelet, mely szerinte arra vall, hogy a német média megpróbál beavatkozni a lengyel belügyekbe. Ryszard Terlecki, a PiS soraiból megválasztott házelnök-helyettes kilátásba helyzete, hogy az üggyel jövő héten a parlament kulturális bizottsága foglalkozik rendkívüli ülésén. A G20 csoport németországi miniszteri találkozóján részt vevő Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő-helyettes \"szégyenletes, a sajtószabadságot sértő\" ügynek minősítette a levelet.
Krzysztof Skowronski, a legtöbb lengyel újságírót tömörítő szövetség, az SDP elnöke a lengyel köztelevíziónak elmondta: a \"tényekkel alá nem támasztott értékelést\" tartalmazó levél fényt derít arra, hogy a német cég \"eszközként kezeli a médiát\". Dekan sérti azt az elvet, hogy az üzlet világát szigorúan külön kell választani az újságírói küldetéstől - értékelte Skowronski. Az SDP péntek délután egy nyilatkozatban úgy értékelte: a médiakonszern korlátozza a sajtószabadságot.
A Ringier Axel Springer az egyik legnagyobb sajtókiadó Lengyelországban, többek között a Fakt bulvár napilap, a Newsweek hetilap, a Forbes havilap lengyel változatát adja ki, tulajdonosa az egyik legolvasottabb hírportálnak, az onet.pl-nek is. Az onet.pl péntek este reagált a történtekre, \"abszurdnak, teljesen hamisnak és elfogadhatatlannak\" nevezve a vádat, miszerint Dekan utasította volna hírportál újságíróit azt a hangnemet illetően, ahogy a lengyel politikai helyzetről beszámolnak. A hírportál szerint a heti rendszerességgel kiadott körlevél legfrissebb változatában Dekan csupán \"azokra az értékekre emlékeztetett, amelyeket a cégben vallanak, és melyek a médiaszabadságon, a szólásszabadságon és az egységes EU-n alapulnak\".
