Nincs válság, csak uniós problémák

Az európai klub szépen kibővült, de a tagországok ma sem mennek a szomszédba egy jó kis veszekedésért.

Spinelli a második világháború idején a dél-olaszországi Ventotene szigetén raboskodva foglalta kiáltványba vízióját az egységes Európáról, és az itt rendezett tavalyi találkozó nyitotta meg az unió alapjait lefektető 1957-es római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulójára emlékező eseménysort. Ezt fogja betetőzni holnap a római uniós csúcstalálkozó.

Hogy mennyire volt sikeres az elmúlt hat évtized, azt történelmi nézőpontba helyezve érdemes vizsgálni. Pier Ferdinando Casini, az olasz szenátus külügyi bizottságának elnöke tette meg ezt tegnap a Külügyi és Külgazdasági Intézet konferenciáján, aki hangsúlyozta, hatvan év háború nélkül példa nélküli Európa történetében. Ám szerinte mára kimerült a magasztos eszmékről szóló EU-retorika, a problémákra és tervekre kell összpontosítani. És míg Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök a kétsebességes Európa, a több vagy kevesebb Európa létjogosultságát boncolgatta, Casini gyorsan elütötte magától a kérdést, mondván, ekkora felfordulásban nem szabad ezeken morfondírozni. A felfordulás pedig itt hullámzik előttünk migráció, gazdasági válság és terrorizmus formájában, ezért egyértelmű, hogy nagyobb egységben kell fellépni a megoldásért. Mi több, az EU globális szerepe a következő évtizedekben drasztikusan csökkenni fog. Casini – aki budapesti látogatásán egyébként tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel is – úgy vélte, a kétsebességes elképzelés már megfogalmazásában is sértő, mert első- és másodosztályú utasokra osztja a lakosságot. Szerinte megújított együttműködést kell indítani a közép- és kelet-európai államokkal, amelyeknek meg kellene engedni, hogy egyes területeken jobban, máshol kevésbé működjenek együtt a régiekkel. Casini az orosz szankciók feloldását sürgette. Szerinte el kell dönteni, ki a nagyobb ellenség, Oroszország vagy az Iszlám Állam és a nemzetközi terrorizmus. Újra kell tehát „súlyozni” viszonyunkat Moszkvával. 

Nincs összeomlásszerű válság – szögezte le Csaba László közgazdász a konferencián. Nem történt populista áttörés Hollandiában, sem Ausztriában, az euró stabil, a schengeni rendszer él. Azt viszont valós problémának nevezte, hogy a Jean-Claude Juncker által bemutatott fehér könyv megint adós marad az EU betegségeinek diagnosztizálásával, és megint csak kezelési javaslatokat nyújt. Ráadásul az ötféle terv már keringett egy ideje a közbeszédben és a gyakorlati politikákban, de eddig sose volt elhatározás, hogy egyik vagy másik utat bejárja az unió. A közgazdász kritizálta az unió külpolitikáját, mivel szerinte hosszú távon nem Szíria és a Közel-Kelet, hanem Afrika jelenti a valós migrációs kihívást. Viszont a brexittel elérkezik az alkalom arra, hogy a közösség visszatérjen az alapokhoz, vagyis az uniós szerződés szerinti működéshez. 

A római csúcs méltó felvezetéseként mindeközben zajlik a Brüsszel–Varsó csetepaté, Frans Timmermans, az Európai Bizottság holland alelnöke a jogállamiság lengyelországi helyzetéről tartott vitán Brüsszelben azt mondta, újabb problémák merültek fel az országgal, és a pörölyként emlegetett hetedik cikkely életbe léptetésével fenyegetőzött. Ez egyébként már Magyarországgal szemben sem volt működtethető fegyver, ráadásul Varsó bejelentette, hogy lezártnak tekinti a témát. A pellengérre állítás után a magyar válasz sem késett sokat, Szijjártó Péter kijelentette, képmutató magatartás, hogy miközben újabb terrortámadást követtek el, a bevándorlási válságra pedig még mindig nincs válasza a közösségnek, de az Európai Bizottság alelnökének mondanivalója mindössze a „Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni lázítás”. Szijjártó itt egyben Timmermansnak egy csütörtöki lapinterjújára célzott, amelyben azt mondta, hogy az Európai Bizottságnak nagyobb támogatásra van szüksége az uniós tagállamok részéről az európai alapértékek védelméhez Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.

Szijjártó egyúttal arra is emlékeztette a holland politikust, hogy a világ ötödik legjelentősebb gazdasága úgy döntött, elhagyja az EU-t. És ez valóban nagyon különös megvilágításba helyezi a szombati csúcsot, ahol persze az ünneplésé a főszerep, az olasz főváros grandiózus eseményekkel varázsolja el a vendégeket, például a Diocletianus-fürdőben multimediás tárlatot lehet látni az EU hatvan évének eseményeiből.