A Lordok Háza a kormány szándékával ellentétes kedd esti döntésével annak a kormányzati határozattervezetnek a felsőházi vitáját zárta le, amelynek parlamenti elfogadása szükséges a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásához. Ez a cikkely szabályozza – és aktiválásának március végéig tervezett bejelentése hivatalosan el is indítja – Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból.
A felső kamara keddi döntése a kormány második veresége egy héten belül. A Lordok Háza a vita múlt heti szakaszában – szintén a kabinet álláspontjával ellentétesen – a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel Theresa May miniszterelnököt. Az 50. cikkely aktiválásának engedélyezéséről szóló határozattervezet a jövő héten visszakerül az alsóház elé, amely mindkét felsőházi módosítást érvénytelenítheti.
David Davis, a brexit-folyamat irányítására létrehozott minisztérium vezetője a felsőház keddi esti szavazása után be is jelentette, hogy a kormány kezdeményezi a határozattervezet újabb alsóházi vitáján a Lordok Háza által megszavazott módosítások érvénytelenítését. Davis szerint „egyértelmű”, hogy a Lordok Házának egyes tagjai „meg akarják zavarni” a brexit-folyamatot, de a kormány eltökélten arra törekszik, hogy ez ne következzék be.
A brit kormány a Lordok Házában elfogadott mindkét módosítás tartalmával egyetért, és jelezte is szándékát arra, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, és ha a várhatóan kétévi tárgyalássorozat végén létrejön a kilépési feltételekről szóló megállapodás, akkor azt is a parlament elé terjeszti jóváhagyásra.
Theresa May ugyanakkor elveti, hogy ezekben a kérdésekben – különösen a külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálása ügyében – a törvényhozás előre, még a hivatalos kilépési tárgyalássorozat kezdete előtt megkösse a kormány kezét. London ugyanis attól tart, hogy a kötelező egyoldalú brit garanciavállalás esetén az Európai Unióban maradó országokkal nehezebb lenne egyezségre jutni az ott élő britek jogosultságainak viszonos garantálásáról.
Kedd este egyébként Budapesten Európa egy brexit után címmel tartottak nemzetközi konferenciát. A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: „fair” megállapodásra van szükség az EU és Nagy-Britannia között, olyanra, amelynek révén nem lesznek rosszabbak Magyarország és a szigetország kapcsolatai. A tárcavezető leszögezte: elutasítjuk azt a megközelítést, hogy meg kellene büntetni a briteket, ehelyett tiszteletben kell tartani a döntésüket, még akkor is, ha Magyarország érdeke is az lett volna, ha Nagy-Britannia az unióban marad.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, a brexittel olyan feladat előtt áll az EU, amellyel eddig még nem szembesült. Az unión belül a legfontosabb kérdésekben egyetértés teremthető, abban például nincs vita, hogy a brit munkavállalóknak ugyanolyan jogokat kell élvezniük az EU-ban, mint az uniós polgároknak Nagy-Britanniában. A feleknek a lehető legszorosabb kapcsolatra kell törekedniük egymással, de „a labda az együttműködés mikéntjéről elsősorban Nagy-Britannia térfelén pattog” – jelentette ki a politikus.
Iain Lindsay, Nagy-Britannia budapesti nagykövete azt mondta: hazájának új viszonyt kell kialakítania az EU-val, hogy a brexit sikeres legyen. A cél az, hogy mindenki nyertesnek érezze magát – hangsúlyozta a diplomata.
Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának néppárti tagja kijelentette: a brexit a populizmus eredménye, sokan a külföldi munkavállalók ellen hangolták a brit szavazókat. A brexit olyan, mint egy válóper, egy vagyonmegosztási per, sok kérdést kell tisztázni, de mindez Nagy-Britanniának nagyobb gond, mint az EU-nak – tette hozzá.
