„Az iszlám a Hollandiát célzó legnagyobb fenyegetés. Az országunk jövője a tét, az iszlám és a szabadság nem fér meg egymás mellett” – jelentette ki Wilders a NOS közszolgálati csatorna által közvetített vitában, söpredéknek nevezve a rotterdami török konzulátusnál néhány napja kitört csetepaté török résztvevőit.
Wilders emellett „ócska, woodstocki szövegnek” minősítette a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) jelmondatát, amely szerint „Hollandia mindannyiunké”. A pártvezér leszögezte, ezt olyanok találhatták ki, akik „túl sokat vízipipáztak”, Hollandia ugyanis nem mindenkié, noha a hollandok mára másodrendű polgároknak érzik magukat a saját országukban.
Mark Rutte miniszterelnök, a liberális-konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) vezetője az Európai Unió és Törökország között tavaly létrejött migrációs egyezmény sikerét méltatta a menekültáradat feltartóztatásában.
Mint mondta, „nem szándékolt következményekkel, társadalmi feszültségek kialakulásával járhatna”, ha túl nagy tömegben fogadnának be menekülteket.
Lodewijk Asscher, a PvdA vezetője azzal vágott vissza Wildersnek, hogy a Szabadságpárt mindössze tízezer dühös Twitter-bejegyzést tud kínálni a szavazóknak, de megoldásokat nem.
A holland–török hátterű Denk párt (jelentése hollandul: gondolkodni, törökül: egyenlőség) első embere, Tunahan Kuzu kedden lemondta a részvételét az esti vitában, amiért a szervezők Jan Roost, a jobboldali populista Hollandiáért (VNL) párt vezetőjét is meghívták. Roos a vitán a török államfő, Recep Tayyip Erdogan ölebének nevezte Kuzut, távolmaradását pedig „gyávaságnak, a demokrácia semmibevételének”.
Jesse Klaver, a környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) kormányfőjelöltje kijelentette, hogy az országnak olyan új vezetésre lenne szüksége, amely több könyörületet mutat a háború és erőszak elől menekülők iránt. A harmincéves pártvezér kiemelte, hogy cinikusnak tartja Ruttét, amiért védelmébe vette az uniós–török migrációs egyezményt, amely szerinte „nem megoldás, pusztán mentség, hogy félrenézhessünk”.
A közvélemény-kutató intézetek felméréseit átlagoló legutóbbi adatok szerint a szerdai parlamenti választás nyomán a jelenlegi kormányfő vezette VVD 24-28 képviselői helyet szerezhet meg a parlament 150 fős alsóházában, a főként muzulmánellenes megnyilvánulásairól ismert Geert Wilders pártja, a PVV 19-22 mandátumra számíthat.
Bár nagy a bizonytalanok aránya, jelen állás szerint a kereszténydemokraták (CDA) 19-21, a liberális D66 párt 17-19, a Zöld Baloldal 16-18, a szocialisták 14-16, a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt 10-12, a Keresztény Unió (CU) pedig 5-7 helyhez jutna az alsóházban.
Az élbolyban meglehetősen kis különbség van a pártok között, egyesek szerint végül bármelyikük győzhet, a kormányalakításhoz azonban még koalíciót is kell kötnie a nyertesnek, szakértők szerint legalább három másik politikai csoportosulással.
