A jelentés a július 21-től, Aleppó ostromának kezdetétől a város visszafoglalásáig terjedő időszakot vizsgálja, aleppói lakosokkal telefonon, illetve számítógépes üzenőprogramok segítségével készített közel 300 interjú alapján.
A jelentés hangsúlyozza a szövetséges erők – mindenekelőtt Oroszország – szerepét is „a könyörtelen erőszak” jellemezte harcokban.
2016 júliusa és decembere között az orosz és a szíriai erők naponta hajtottak végre légicsapásokat, amelyek több száz embert öltek meg, kórházakat, iskolákat és piacokat változtattak hamuvá” – áll a jelentésben.
A jelentés példaként említi szeptember 23-át, amikor az orosz légierő 28 légicsapást hajtott végre Kelet-Aleppó a lázadók kezén lévő negyedei ellen.
A bizottság bírálja, hogy a szíriai fegyveres erők tiltott fegyvereket, így klórgázt és kazettás bombákat vetettek be. Ezeknek a fegyvereknek a lakott övezetekben való használata háborús bűncselekmény – szögezi le a dokumentum.
A jelentés részletesen leírja, hogyan romboltak le a rendszerhez hű erők polgári létesítményeket, kórházakat, piacokat, szivattyútelepeket és iskolákat. „Amikor a rendszer erői december 23-án visszafoglalták Kelet-Aleppót, egyetlen kórház sem működött a városnak ebben a részében” – írja a jelentés.
Kelet-Aleppónak a rendszer szárazföldi erői, valamint külföldi milíciák (az iráni forradalmi gárda katonái, a libanoni síita Hezbollah harcosai, afgán és iraki milicisták) által történt visszafoglalása után harcképtelen fegyvereseket „végeztek ki”. „Férfiak százait sorozták be erőszakkal szíriai hadseregbe. Sokak sorsa azóta is ismeretlen” – olvasható a jelentésben.
Most első ízben a szíriai rezsimet vádolták meg az Aleppó közelében, Orum el-Kubránál szeptember 19-én egy humanitárius segélykonvoj ellen végrehajtott támadással is.
„Valamennyi jelentés, műholdas felvétel és igazságügyi orvosi szakvélemény a szíriai hadsereg érintettségéről tanúskodik” a jelentés szerint, amely azzal vádolja a kormányerőket, hogy „szándékosan céloztak” a járműoszlopra.
A támadás, amelyben 15 segélymunkás halt meg, nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, és véget vetett a Washington és Moszkva között a tűzszünet elérését célzó tárgyalásoknak. Damaszkusz és Oroszország végig tagadta, hogy ők hajtották volna végre a támadást.
A jelentés Kelet-Aleppót ellenőrző szíriai lázadókat és háborús bűnökkel vádolta meg. Egyebek mellett válogatás nélkül lőtték a kormányerők kezén lévő nyugati városrészt. A jelentés megemlít egy augusztus 10-i, diákokat szállító mikrobusz elleni támadást, amelyben 13 ember halt meg, valamint egy október 6-i, piac elleni támadást, amelynek 12 halottja volt.
A bizottság egyes lázadó csoportokat azzal is megvádol, hogy megakadályozták a civilek elmenekülését Kelet-Aleppóból, sőt alkalmanként élő pajzsként használták őket.
A dokumentum szerint a városban élő polgári személyek evakuálása, amelyről az Aszad-rezsim és a lázadók állapodtak meg szövetségeseik védnökségével, önmagában „háborús bűncselekmény” volt, mert „polgári lakosok erőszakos elköltöztetésével járt”. A cél az volt, hogy egyetlen polgári lakos se maradjon – hangsúlyozta a jelentés, amely emlékeztet, hogy hasonló megállapodást kötöttek 2016 augusztusában a Damaszkuszhoz közeli Darajában és Muadamíjában is.
Az ENSZ-közgyűlés kérésére 2011 augusztusában a feltételezett szíriai háborús bűncselekmények ügyének kivizsgálására Genfben felállított nyomozó bizottság vezetője, Paulo Pinheiro szerdán közölte, hogy készek átadni a szíriai háborús bűnösök listáját.
