Erősíteni kell Japán védelempolitikáját, Észak-Korea ugyanis egyre nagyobb fenyegetést jelent – hangzott el a japán külügyminisztérium háttérbeszélgetésén. Az eseményre nem sokkal az után került sor, hogy helyi idő szerint reggel hét és nyolc óra között Phenjan négy ballisztikus hordozórakétát lőtt ki, ezer kilométer megtétele után pedig a Japán-tengerbe zuhantak. Bár Észak-Korea az utóbbi időkben több rakétát is kilőtt a két ázsiai országot elválasztó területre, ezúttal a négy eszközből három Japán – úgynevezett – kizárólagos gazdasági övezetébe zuhant. Az ország partjától 188 mérföldes sávon belül csapódtak be, nemzetközi jogot tekintve ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag Japán felségvizeit sértette meg a kommunista Phenjan. Abe Sinzó japán miniszterelnöke a hírre reagálva közölte: Észak-Korea a fenyegetés új szintjére lépett.
Ezzel egybehangzóan nyilatkozott ma Tokió névtelenséget kérő egyik diplomatája. A sajtóeseményen elmondta, többé nem elegendő az események passzív megfigyelése, Japán változtatni fog eddigi gyakorlatán. – Észak-Korea rakétakísérletei miatt sokat változott a közvélemény, a japán lakosok egyre határozottabban támogatják a védelempolitika újragondolását – folytatta a diplomata. Ez azonban az ázsiai ország esetében nehéz kérdés. Alkotmányuk kilencedik cikkelye ugyanis kimondja, Japán „mindörökre” lemond az erőszak alkalmazásáról és háborúk indításáról; a nemzetközi vitákat kizárólag tárgyalásos alapon, a másik fél bevonásával rendezi. A második világháború elvesztését követően elfogadott charta békezáradéka értelmében védelmi kiadásaik nem haladhatják meg GDP-jük egy százalékát.
Észak-Korea is kiutasította az országból Malajzia nagykövetét, válaszul arra, hogy korábban Malajzia tette ugyanezt. A kommunista diktatúra misszióvezetője az után lett nemkívánatos vendég Kuala Lumpurban, hogy a város repterén bérgyilkosok végeztek – a vádak szerint Phenjan megbízásából – Dzsongnammal, a néhai diktátor Kim Dzsong Il legidősebb fiával. Az észak-koreai nagykövet tegnap már el is hagyta az országot. Ugyanakkor Malajziai Labdarúgó-szövetség bejelentette, a kormány biztonsági megfontolásokból megtiltotta a maláj válogatottnak, hogy Észak-Koreába utazzon. A csapatnak március 28-án lett volna selejtező mérkőzése az észak-koreai válogatottal az Ázsia-kupa-sorozat kapcsán a kommunista ország fővárosában.
– Nem tudom megmondani, sor kerül-e alkotmánymódosításra, ugyanakkor tény, hogy élénk társadalmi vita övezi a kezdeményezést – latolgatott a külügyminisztérium munkatársa. A kérdés visszatérő téma a japán közbeszédben. A kormányzó Liberális Demokrata Párt 2012-ben készítette el a módosítás tervezetét, Abe Sinzó miniszterelnök azonban a védelmi kérdéseket érintő változtatásokat illetően óvatosan fogalmazott. Idén februárban azonban egy parlamenti vita során nyíltan kiállt a pacifista alkotmány megváltoztatása mellett. Akkor elmondta, az Egyesült Államok megszállása idején, 1947-ben elfogadott alapszabály egyes elemei nem állják meg a helyüket a jelenlegi környezetben. A hétfőn tartott tokiói sajtóeseményen a külügyminisztérium munkatársa hozzátette, a hadsereg erejének növelése a védelmi képességek fejlesztését célozná.
Japánnak azonban így is erős a hadserege. Bár létszáma mindösszesen 140 ezer fő, technikailag fejlett. Négyszázhúsz harci repülőgépe és 139 hadihajóból álló flottája ugyancsak ütőképes erő. Ráadásul az elmúlt években az alkotmányi korlátok ellenére is emelte költségvetését az ázsiai ország. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) katonai kiadásokat érintő vizsgálatai szerint 2015-ben a védelmi ráfordítások 2 százalékos növekedést mutattak.
Tokió fontosnak tartja az Észak-Korea elleni szankciók bővítését is. Újságírói kérdésre a japán diplomata elmondta, az embargók pozitív hatásai várhatók a jövőben, különösen amiatt, hogy az utóbbi időszakban Kína és Oroszország is egyre csökkenti kereskedelmét a kommunista országgal.
