– Nem tudom megmondani, sor kerül-e alkotmánymódosításra, ugyanakkor tény, hogy élénk társadalmi vita övezi a kezdeményezést – latolgatott a külügyminisztérium munkatársa. A kérdés visszatérő téma a japán közbeszédben. A kormányzó Liberális Demokrata Párt 2012-ben készítette el a módosítás tervezetét, Abe Sinzó miniszterelnök azonban a védelmi kérdéseket érintő változtatásokat illetően óvatosan fogalmazott. Idén februárban azonban egy parlamenti vita során nyíltan kiállt a pacifista alkotmány megváltoztatása mellett. Akkor elmondta, az Egyesült Államok megszállása idején, 1947-ben elfogadott alapszabály egyes elemei nem állják meg a helyüket a jelenlegi környezetben. A hétfőn tartott tokiói sajtóeseményen a külügyminisztérium munkatársa hozzátette, a hadsereg erejének növelése a védelmi képességek fejlesztését célozná.
Japánnak azonban így is erős a hadserege. Bár létszáma mindösszesen 140 ezer fő, technikailag fejlett. Négyszázhúsz harci repülőgépe és 139 hadihajóból álló flottája ugyancsak ütőképes erő. Ráadásul az elmúlt években az alkotmányi korlátok ellenére is emelte költségvetését az ázsiai ország. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) katonai kiadásokat érintő vizsgálatai szerint 2015-ben a védelmi ráfordítások 2 százalékos növekedést mutattak.
Tokió fontosnak tartja az Észak-Korea elleni szankciók bővítését is. Újságírói kérdésre a japán diplomata elmondta, az embargók pozitív hatásai várhatók a jövőben, különösen amiatt, hogy az utóbbi időszakban Kína és Oroszország is egyre csökkenti kereskedelmét a kommunista országgal.
