Trump tanulmányozásával készült fel Merkel

A USA elnöke és a német kancellár tűz és víz, érdekeik azonban egyezhetnek. Elhalasztották a találkozót.

Győr Ágnes
2017. 03. 13. 18:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tét sokak szerint nem egyéb, mint a nyugati világ jövője, s noha az elmúlt hónapokban számos ponton tért el a véleményük több gazdasági és külpolitikai területen, mindkettejüknek az az érdeke, hogy megtalálják a közös hangot.

Trump, választóinak tett ígéreteihez híven, a létező intézményrendszerek felforgatását és átalakítását szorgalmazza, míg Merkel éppen ezeknek a stabilizálásában és az emberek beléjük vetett bizalmának megerősítésében érdekelt. A konfliktusos területek közt említhetjük egyebek mellett az EU-val és a NATO-val kapcsolatos elképzeléseiket, az Oroszországgal szembeni magatartást, Irán atompolitikáját vagy a klímaváltozást. Mint arra a Reuters tudósításában emlékeztet, noha később puhított szavain, Donald Trump néhány hónapja egyenesen katasztrófának nevezte a német bevándorláspolitikát, és vámokkal fenyegette meg a német autógyártókat, amelyek exportálnak az Egyesült Államokba.

„Szerintem egy katasztrofális hibát követett el, ez pedig az volt, hogy befogadta ezt a sok illegális bevándorlót” 

– vágta még kampányában a kancellár fejéhez Trump.

„A szükséges és döntő csata a terrorizmus ellen semmilyen szinten nem ad jogosultságot arra, hogy emberek bizonyos csoportjait általános gyanú alá helyezzük”

– vágott vissza cserébe Angela Merkel, nem kímélve a Trump által bevezetett, muszlim többségű országokat érintő beutazási tilalmat. Az sem titok, hogy a német kancellár aggodalommal figyeli, hogy az új amerikai elnök mintája – aki több ízben is nyíltan méltatta Nagy-Britannia döntését, hogy kilépjen az Európai Unióból – vajon hogyan hat majd az európai populista pártok megerősödésére s ezen keresztül magának az uniónak a stabilitására.

– Hogy közeli barátokká válnak majd? Aligha. Nagyon eltérő személyiségek – véli Charles Kupchan, Trump elődje, Barack Obama elnök európai ügyekért felelős tanácsadója. A Georgetowni Egyetem tanára ugyanakkor a Süddeutsche Zeitungnak írt elemzésében hozzáteszi, mindkettejüknek erős érdeke fűződik ahhoz mind politikai, mind pedig stratégiai szempontból, hogy a találkozón lefektessék az együttműködésük alapjait. Azt is észben kell tartani, hogy szeptemberben Németországban választások lesznek, és az elemzők szerint nem tenne jót a kancellár népszerűségének, ha a washingtoni látogatás során úgy tűnne, nem tudja kellő nyomatékkal képviselni a német érdekeket.

Steffen Seibert kormányszóvivő szerint Merkel a találkozóra pont úgy készült, mint bármelyik másik hasonló eseményre, azaz felkészült a várható témákból. A sajtó ugyanakkor úgy látja, a kancellár most különösen odafigyelt, mindent megtett a siker érdekében. Meghallgatta és elolvasta például szinte az összes Trump-interjút. Csapatával kielemezték az elnök eddigi találkozóit más vezető politikusokkal, sőt közülük állítólag többet fel is hívtak, hogy tippeket kapjanak azzal kapcsolatban, hogyan lehet a leghatékonyabban tárgyalni az Egyesült Államok új elnökével. Az egyik név nélkül nyilatkozó köztisztviselő szerint arra készültek fel, hogy Trump nem szeret túl hosszú ideig hallgatni, s jobban kedveli, ha a másik fél röviden és egyértelműen festi le az álláspontját, mellőzve az apró részleteket.

Merkel számára, aki negyedik kancellárságára készül, Donald Trump a harmadik amerikai elnök, akivel együtt kell dolgoznia. Korábban George W. Bushsal és Barack Obamával is jó volt a kapcsolata.

„Ha azt nézzük, hogy mi az álláspontja a menekülthelyzettel kapcsolatban itt Európában, úgy vélem, Merkel politikájával a történelem helyes oldalán áll”

– értékelte például politikáját Barack Obama.

A Reuters szerint egyébként Trump esetében a Fehér Ház valamennyi magas presztízsű vendégének számolni kell a meglepetésekkel. Ilyen volt a japán miniszterelnök esetében, amikor az amerikai elnök valamiért 19 másodpercig nem engedte el Abe Sinzó kezét. Theresa May látogatásának pedig volt egy olyan, a fotósok szempontjából aranyat érő pillanata, amikor úgy tűnt, mintha Donald Trump és a brit miniszterelnök kéz a kézben sétálgatna. A amerikai államfő rángatós kézfogását eddig kizárólag Justin Trudeau kanadai miniszterelnök tudta megfelelő méltósággal lereagálni. Pénteken eldől, Merkel is eltanulta-e a stratégiáját.

###HIRDETES2###

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.