Végzetesen bekavartak Erdoganék Wildersnek

Wildersék nem győztek, de a holland választások legnagyobb vesztese a Munkáspárt.

Telefonon elértük Dirk Beljaarts-ot, Magyarország amszterdami tiszteletbeli konzulját, hogy árnyalja a holland politikában végbemenő változásokat. Szerinte a szocialisták vereségéhez az is hozzájárult, hogy a VVD-vel kormányzó Munkáspárt úgy akart önálló arculatra szert tenni, így megkülönböztetve magukat a legnagyobb párttól, hogy kritizálni kezdte Ruttéékat. Ez viszont visszafele sült el. Ami Rutte sikerét illeti, ahhoz valóban hozzájárultak az utolsó két-három hétben felpörgött események, élükön a török politikusok kitiltásával. Geert Wilders kénytelen volt időlegesen felfüggeszteni kampányát, mivel kiderült, hogy biztonsági csapatából egyvalaki szivárogtat. Ez eleve csökkentette az érintkezési lehetőséget a választóival, emiatt nem vállalt el minden tévés fellépést sem. 

A közvélemény-kutatók a holland választással ismét felsültek, mert ahhoz képest, hogy szinte mindvégig Rutte és Wilders fej-fej melletti harcát jelentették, majd később Rutte kis előnyét, ilyen nagy különbségre a két párt között, valamint a szocialisták széthullására senki sem számított. Ennek oka Beljaarts szerint a pártválasztásukat a legutolsó pillanatra hagyók rendkívül nagy aránya volt. Mint mondta, tévéstábok kérdezgették a sorban álló szavazókat, mi a preferenciájuk, és sokan válaszoltak "Még nem tudom"-mal. Azt azonban kétségesnek tartotta, hogy Rutte a kampányban bemutatott keményvonalas bevándorlási politikáját kormányával is folytatni fogja, mivel ezt majd a koalíciós társak (akikre mindenképpen szüksége lesz) vérmérsékletéhez kell igazítania. Ebben persze nagy gyakorlata van a hollandoknak, hiszen 25-30 éve folyamatosan három-négy párt alkotja a kormányt.

A holland választásokra reagált Brüsszelben Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő, aki Kati Piri magyar származású holland képviselőtársát kérte meg, hogy kamera előtt mondja el véleményét a voksolásról. Ujhelyi videóján a Munkáspárt politikusa magyar nyelven úgy értékelt, hogy Hollandia megmutatta, hogy nem fasiszta ország. Emellett szerinte az egyetlen kedvező fordulat, hogy a "populista extrém-jobboldal" nem lett a legnagyobb párt, ugyanakkor a Munkáspárt történelmének legnagyobb bukását volt kénytelen elkönyvelni. Szerinte ennek az lehet az oka, hogy eddigi négy éves kormányzati tevékenységük nem bizonyult meggyőzőnek választóiknál. "Tizenhárom párt került be a 150 fős parlamentbe, ez mond valamit arról, mennyire fragmentált a politikai spektrum." - összegzett Kati Piri.  

Ami a lehetséges koalíciós együttműködést illeti, a VVD és Rutte kénye-kedvére van bízva, hogy inkább konzervatív vagy balliberális irányultságú kormányt pakol össze. Elképzelhető egy VVD-CDA-D66-CU-SGP koalíció, vagyis a konzervatív-liberálisok a kereszténydemokratákkal, a progresszívokkal és két kisebb keresztény párttal (Keresztény Unió, Protestáns Politikai Párt) állnának össze. Így 78 képviselő adná a többséget. Ha Rutte a balliberális irányban lát nagyobb fantáziát, akkor a Szocialista Párt (SP), a Zöldek (GL) és megintcsak a D66 jöhet szóba, velük 80 képviselői hely jönne össze.

„Tiszteletben tartjuk a holland választópolgárok döntését” – ezt mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a holland választásokról tegnapi sajtótájékoztatóján. Gratulált Mark Rutte miniszterelnöknek a győzelemhez, és örömét fejezte ki, hogy a kereszténydemokraták jól szerepeltek. Arra az újságírói kérdésre, hogy a holland választás hogyan viszonyul Orbán 2017-es, a lázadás évéről szóló víziójához, Szijjártó kijelentette, „a kifejezetten establishmenten és mainstreamen kívülinek tartott párt” (a Szabadságpárt) a második lett. – A „nagyon okos politikai elemzők” majd eldöntik, hogy ez mennyiben tekinthető európai vagy globális folyamat részének, azt mennyire erősíti vagy gyengíti – közölte a tárcavezető.