Import whisky helyett hazai vodkára tért át a válság hatására az orosz középosztály. Mindez az égetett szeszes italok legnagyobb gyártójának, a Diageónak a forgalmazási adataiból derül ki. Mint a cég oroszországi leányvállalatának igazgatója fogalmazott, e réteg anyagi bázisa éppen formálódik, így érzékenyen érintette a bevételek visszaesése, amelyre válaszul első lépésként a prémium italok helyett a megszokott és olcsóbb, e piac 85 százalékát egyébként is uraló hazai márkák felé fordultak. Ebben Szvetlana Naumova szerint a pénzügyi megfontolások mellett közrejátszik az is, hogy a megváltozott közhangulatban trendi lett orosz termékeket fogyasztani.
A válság mellett a szankciók és ellenszankciók az orosz mezőgazdaságnak adtak különösen nagy lendületet. A húsok és a tejtermékek polcait elérhető áron minőségi hazai termékek töltik meg, a választék is lenyűgöző. Ráéreztek a piaci résre a belarusz termelők is, így manapság már keveseknek hiányzik a korábban megszokott finn vagy holland sajt. Az európai mediterrán térségből érkezett árukat a chilei, venezuelai vagy arab termékek váltják ki.
Az igazi problémát nem is a szankciók, hanem az olajár esése miatt a rubel devalválódása, az infláció növekedése, ezzel a fizetések vásárlóértékének csökkenése és a gazdaság zsugorodása következtében a munkahelyek veszélybe kerülése okozták. Sokan most csak részmunkaidőben dolgoznak, ami komoly problémát okoz akkor, amikor a teljes fizetés értéke sem a régi.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a szovjet időkben elveszett lehetőségeket is bepótolni akaró, költekezésben sokszor határt nem nagyon ismerő oroszok manapság szabadulni igyekeznek hiteleiktől, újakat nem vesznek fel, és nagyon is megnézik, mire adnak ki pénzt. A Romir szociológiai intézet felmérése kimutatta, a lakosság 90 százaléka takarékos üzemmódra állt át. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet tavaly 20 százalékkal esett, az élelmiszereken pedig a megkérdezettek 43 százaléka spórol, például úgy, hogy ritkábban vásárol húst. Egy másik felmérés szerint az oroszok harmada akár a minőség rovására is olcsóbb márkákat vásárol, 25 százalékuk kevesebbet költ étkezésre, 22 százalék lemond néhány számára luxusterméket, míg 15 százalék pedig eleve ritkábban jár boltba. A többség fogyasztói kosarában a kenyér, a krumpli és a tejtermékek dominálnak, kiszorítva a gyümölcsöket, a halat és a drágább alkoholt. Az állami közvélemény-kutató intézet, a VCIOM adatai azt mutatják, hogy elsősorban az idősek és az alacsony keresetűek fogják vissza a kiadásaikat, ami nemcsak a vásárlásokban jelentkezik, de abban is, hogy szinte teljesen lemondanak a szórakozásról. S bár a budapesti járatok most is állandóan tele vannak, Hévízen is rengeteg az orosz, tavaly a Levada Központ által megkérdezettek 26 százaléka mondott le a szokásos nyári üdülésről, ami 2000 óta a legmagasabb arány.
Az oroszok ennek ellenére optimisták, a felmérésekből kiderül, a társadalom több mint fele elégedett az életével. E derűlátást szociológusok mindenekelőtt azzal magyarázzák, hogy a lakosság alkalmazkodott a válsághoz, és megbékélt vele. Mindehhez felméréseikre alapozva hozzáteszik, hogy az oroszok boldogságát messze nem csupán az anyagiak határozzák meg. A többség (56 százalék) az ország helyzetét is kedvezőbben ítéli meg, mint egy évvel korábban. Nem véletlenül, hiszen a gazdaság, ha lassan is, de kilábal a válságból. Szárnyalni ugyan mostanában aligha fog, 49 dolláros olajárral számolva 5,7 százalékos infláció mellett azonban még az IMF is egyszázalékos növekedést vár az idén, a Moody’s nemzetközi hitelminősítő pedig stabilra javította az ország adósságbesorolását.
Tévedtek tehát azok, akik arra számítottak, hogy a szankciók és az olajár esése kiélezi a szociális helyzetet és a hatalom ellen fordítja a társadalmat.
