A „buddhista Bin Laden” vezeti az iszlámellenességet

Mianmar kormányfője Nobel-békedíjas, az ázsiai országban mégis üldözik a muszlim kisebbséget.

A délkelet-ázsiai országban, Mianmarban azóta polgárháborús viszonyok uralkodnak, hogy a brit gyarmatosítók uralma 1948-ban véget ért. Igaz, a szüntelen konfliktushoz minden adott. A Magyarország alapterületének hétszeresén elterülő Mianmarban 135 etnikai csoportot különböztetnek meg, de az ország esetében a geopolitikai helyzet is kiélezi a konfliktusokat. A kereskedelmi útvonalak mentén fekvő ország Kína számára egyre fontosabb, de az Egyesült Államok és India is igyekszik befolyásolni az ottani folyamatokat. Újabban pedig a Bangladesből áttelepült muszlim kisebbség, a rohingják oldalán bukkant fel az Iszlám Állam. Tavaly októberben fegyveres csoportjuk merényletet hajtott végre, a helyi hírek szerint pakisztáni és szaúdi pénzek is állnak a háttérben. Helyzetük évtizedek óta rendezetlen, ami a híradások szerint felkeltette a közel-keleti központú terrorszervezet figyelmét is.

Az ENSZ és a nyugati országok korábban követelték a mianmari kormánytól, hagyjon fel a betelepedett rohingják ellen indított népirtásokkal, eredményeket azonban nem értek el. Annak ellenére sem, hogy a nyugat által támogatott, a katonai junta idején 15 éves házi őrizetben tartott mianmari kormányfő, Aun Szan Szu Kji 2011-ben hatalomba került. A korábban Nobel-békedíjjal is kitüntetett politikus látszólag enged a többségi, buddhista vallású lakosság nyomásának, és teret hagy a kisebbség elleni atrocitásoknak. 2012-ben például az ország nyugati partjain fekvő Rakine államban a buddhista felkelők kétszáz muszlim bevándorlót öltek meg. A többségi társadalom dühének alapjául szolgál, hogy a rohingják nyelvi, vallási és kulturális szempontból is eltérnek a helyiektől, az irántuk táplált gyűlölet hátterében azonban elsősorban Mianmar politikusai állnak. Az iszlámellenesség emblematikus alakja Asin Viratu szerzetes, közkeletű nevén a „buddhista Bin Laden”. Nézeteiről árulkodik, hogy a katonai junta bebörtönözte radikális nézetei miatt, 2010-ben azonban szabadon engedték.

– 2013-ban aztán a demokratikus kereteket kihasználva társaival megalapította a Mianmari Hazafias Szövetséget, a Ma Ba Tha nacionalista pártot – mondja lapunknak Aun Sin, a Myanmar Times napilap külpolitikai újságírója. A napilap szerkesztője szerint Aun Szan Szu Kji kormánya most egy, a gyűlöletbeszéd korlátozását célzó törvénnyel gátolná Asin Viratu és szerzetes követői előretörését. – Kérdés persze, hogy a demokratikus intézmények mire képesek, ha nacionalista indulatokról van szó – jegyzi meg az újságíró.

Bár az al-Kaida vezetőjéről, Oszama bin Ladenről elnevezett buddhista szerzetes állandó témája a délkelet-ázsiai országgal foglalkozó újságcikkeknek, Mianmar az utóbbi hetekben mégis a Kínával határos, északkeleti területeken kirobbant konfliktusokkal hívta fel magára a figyelmet. Kokang térségben március elején a kínai gyökerű helyi milícia, a Mianmari Nemzetiségek Demokratikus Szövetsége Hadsereg (MNDAA) rajtaütött a kormányerőkön. A támadás során harminc ember meghalt, amire a mianmari hadsereg több tucat támadással reagált. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a határ mentén Kína is mozgósított. Bár Peking szerint a kibontakozó humanitárius katasztrófa megakadályozását támogatják a fegyveres csapatok, a fenyegető fellépést igazolja az is, hogy 2015-ben öt kínai állampolgár halt meg a lázadók és a kormányerők közötti harcokban. Tény ugyanakkor, hogy korábban nem tapasztalt migrációs hullám indult meg Mianmarból. A harcok következtében mintegy húszezer menekült kelt át a kínai határon. A helyzetet bonyolítja, hogy a térségben több renitens katonai alakulat is aktív. A Kacsin Függetlenségi Hadsereg (KIA), a Taang Nemzetiség Felszabadító Hadserege és a Va Hadsereg is részt vesz a harcokban – hol a kormányerők, hol egymás ellen küzdenek.

– Mindenki lő mindenkire – nyilatkozott a Magyar Nemzetnek a Myanmar Times újságírója. Aun Sin szerint a kínai határ menti szituáció annyira bonyolult, hogy napi szinten változik. Képtelenség igazságot tenni, a milíciák nem csupán szabadságharcosok, sokszor részt vesznek a drogkereskedelemben, miközben kínai fegyverkereskedők taposóaknákat adnak el a kínai identitású MNDAA-nak. – Nem véletlenül hívják Mianmart az ellentmondások földjének – teszi hozzá.