Szerzs Szargszjan államfő jól számolt. Pártja az eddig is kormányzó Örményország Köztársasági Pártja 60,86 százalékos részvétel mellett a szavazatok majd felét (49,32 százalék) gyűjtötte be a hét végén tartott, az alkotmány módosítása óta első, történelmi parlamenti választásokon. Így az elnök második mandátumának lejárta után, jövőre nagy eséllyel átülhet a miniszterelnöki székbe. Sokak szerint ugyanis éppen Szargszjan politikai karrierjének meghosszabbítása, s nem a politikai instabilitás általa hangoztatott elkerülése vagy a demokrácia elmélyítése állt a 2015-ös alkotmányreform mögött, amelynek értelmében az elnök hivatali idejének lejárta után az országban a félprezidenciális rendszert a jogkörök többségét a parlament által gyakorolt berendezkedés váltja fel.
Az eredmények alapján a republikánusoknak minden esélyük megvan arra, hogy a korrupció és a gazdasági nehézségek ellenére ismét kormányt alakítsanak. A választási rendszer módosításával immár listás voksoláson második helyen, a várakozásoktól elmaradó 25,4 százalékos eredménnyel a köztársaságiak korábbi koalíciós partnere, a leggazdagabb örmény Gagik Carukjan ellenzéki tömörülése végzett. A parlamentbe négy politikai erő jutott, köztük 7,39 százalékkal az a Jelk nevű ellenzéki blokk, amely a pártok döntő többségével ellentétben nem az Eurázsiai Gazdasági Unióban, Oroszországgal szoros szövetségbe képzeli el Örményország jövőjét, hanem a Nyugattal mélyítené el a kapcsolatokat. A pártok számára ötszázalékos parlamenti küszöböt átlépte még (6,74 százalék) a Dasnakcutyun, amely szükség esetén jó eséllyel koalícióra léphet a republikánusokkal. Amennyiben egyébként nem alakulna ki hat napon belül szilárd parlamenti többség, akkor az új alkotmány értelemében a két legerősebb párt részvételével új választásokra kerül sor.
Az örményeket – s ezt a kampány is híven tükrözte – manapság leginkább a foglalkoztatottság, a bérek és a nyugdíjak érdeklik. Nem véletlenül, hiszen a lakosság mintegy 30 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Közel két éve az áram árának mintegy 20 százalékos emelése miatt tört ki a Szargszjan-éra legnagyobb politikai válsága. Örményország fejlődő gazdasága ellenére nem tartozik a gazdag országok közé. Különösen magas a munkanélküliség. Az életszínvonal tekintetében a világ országai között a 130. hely körül tanyázik. Összehasonlításképpen, ugyanezen a listán Magyarország az 56. helyen áll. Mivel az örmény gazdaság erősen az oroszhoz kötődik – az orosz cégek ellenőrzik a stratégiai fontosságú ágazatokat – Moszkva e téren megnövekedett gondjai, a lassulás, a rubel leértékelődése behatárolja Jereván lehetőségeit is. A válság kitörésekor a dram szintén veszített értékéből, az oroszországi örmények dollárban történő átutalásai pedig 20 százalékkal estek vissza, így a kaukázusi ország kénytelen volt a korábbi 4,1 százalékos GDP-növekedési előirányzatát 3,3 százalékosra csökkenteni.
A másik, az örményeket leginkább izgató téma a biztonság. Ez aligha meglepő, hiszen érintettek a térség legnagyobb konfliktusában, a karabahiban. Az 1994-ben megkötött tűzszünet ellenére az örmény ellenőrzés alatt álló, de Azerbajdzsánba ékelődő területen időről időre kiújulnak a harcok, s a két szomszédos ország között zajló tárgyalások ellenére a nyílt háború kitörését a nagyhatalmak, örmény oldalról elsősorban Oroszország, míg azeri részről a Nyugat visszatartó ereje akadályozza meg.
