Az oroszok már nem a spájzba jönnek

Kiderült: régiónkban mindenki retteg az oroszoktól, mégis ott rejtőznek minden bokorban.

Szlovákiában már más a helyzet: ott a szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt vált az oroszbarát politikai pánszlávizmus mozgató erejévé. Vezetőjük, Marian Kotleba petíciót nyújtott be a parlamentnek, hogy kérje Szlovákia kilépését az Európai Unióból és a NATO-ból. Grigorij Meseznikov, az Institute for Public Affairs elnöke szerint azonban itt is jelen vannak az oroszbarát félkatonai szervezetek, ilyen a Kysuce Ellenálló Akciócsoport, ami nyílt követője Tisónak és helyesli a holokausztot. De ilyen csoport a Szlovák Sorkatonák is, amely tagjainak az orosz szpecnaz átfogó katonai kiképzést is nyújtott.

Ausztria sem maradt ki a sorból: Bernhard Weidinger, az Osztrák Ellenállás Dokumentációs Központ kutatója szerint náluk a legnépszerűbb ellenzéki párt, az Osztrák Szabadságpárt az egyetlen politikai szereplő, amely hivatalos együttműködést kötött Vlagyimir Putyin pártjával, az Egységes Oroszországgal.

Miért fontos Magyarország Moszkvának? – többek között erre kereste a választ Rácz Andás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának oktatója, aki hazánk ellen zajló orosz információs hadviselésre hívta fel a figyelmet. A szakértő szerint ahogy mi, úgy régiónk országai sem önmagukban fontosak Oroszország számára, hanem azért, mert a NATO és az unió tagjai. Így inkább eszköz, mint partner vagyunk számukra, és mivel hazánkban alapvetően nem oroszbarát a közvélemény, inkább az elitet célozzák meg, hogy elérjék a hazai stratégiai szektorokat.

Rácz szerint az oroszbarát hozzáállás a fősodratú magyar médiában is jelen van, így a közmédiából sokszor hiányzik az Oroszországgal szembeni kritika, máskor az Oroszország Ma és a Szputnyik nevű hírcsatornának híreit egy az egyben átveszik.

Azonban ennél is fontosabbak azok az esetek, amikor Magyarország lett az orosz információs hadviselés célpontja. A szakértő úgy látja, hogy az elmúlt időszakban négy ilyen eset is volt. Az egyik az úgynevezett Szent István Légióban harcoló magyarokról szóló hír (ennek a tagjai állítólag Doneckben harcoltak), de az ukrán válsághoz kapcsolódott a fénykép is, amit egy kevésbé ismert portál közölt arról, hogy tankokat szállítunk Oroszországba. Tavaly az állami orosz televízió egy műsorában az első „színes forradalomnak” nevezte 1956-ot, és azt sejttette, hogy nyugati hatalmak, vagyis az Egyesült Államok állt a forradalom mögött. Rácz szerint itt Magyarország inkább eszköz volt, mint célpont, hiszen ez a mondat az orosz nézőközönségnek szólt. Nem úgy az a hír, amely Orbán Viktor állítólagos korrupciós ügyéről szólt: február 2-án (vagyis Putyin budapesti látogatásának napján) a The Insider nevű orosz portál feszegette, hogy az orosz elnöknek kompromittáló videója lehet Orbán Viktorról.

Oroszországnak más eszközei is vannak, hogy információs hadviselést folytasson. Aivar Jaeski, a NATO Stratcom igazgatóhelyettese példaként említette a Malaysia Airlines 17-es járatának katasztrófáját: itt az oroszok először azt a hírt terjesztették, hogy valójában az ukránok lőtték le a maláj gépet, de később olyan összeesküvés-elméletek is szárnyra kaptak, hogy az amerikaiak lehetnek a tragédia mögött. Jaeski szerint ezt a hírt az oroszok azért terjesztették el, hogy elfedjék az orosz szerepvállalást az ukrajnai konfliktusban, és hogy összezavarják azokat, akik követik az eseményeket.

A szakértő szerint Oroszország a Nyugat ellen is információs háborút folytat. Itt bevett módszer, hogy nácinak bélyegzik az ellenérdekelteket, de az orosz diplomácia és az állami hírcsatornák is hatékonyak ezen a területen. A közösségi oldalak pedig a trollok számára jelentenek ideális terepet: közéjük tartoznak az úgynevezett konspirációs trollok is, akik különböző összeesküvés-elméletekkel viszik félre a beszélgetéseket.

A NATO Stratcom igazgatóhelyettese mégis bizakodó: szerinte néhány éve Putyin még azt hitte, hogy a Nyugat megosztott, így könnyű lesz befolyást szereznie. Napjainkra azonban kiderült, hogy a Nyugat egységes maradt, és éppen Oroszország került nehéz helyzetbe az ellene foganatosított gazdasági szankciók miatt – vélte a szakember.