Több ország, köztük a brit és francia bíróság jogerősen elítélte, a kazah BTA Bank összesen 12 milliárd dollár eltüntetésével vádolt egykori elnöke mégis szabadlábon van. Muhtar Abljazov azonban ezzel sem elégszik meg, egyre aktívabb az interneten, s az Európai Parlament néhány észt, cseh és brit képviselőjének aláírásával a saját maga által finanszírozott Nyílt Párbeszéd nevű alapítvány indítványára az Interpolnál lobbizik annak érdekében, hogy vegyék le a nevét a nemzetközi körözési listáról.
E kérést az aláírók azzal indokolják, hogy az oligarchát politikai okok miatt körözik a kazah hatóságok. Arról mélyen hallgatnak, hogy az exbankárt nem csupán a kazah, hanem az orosz, az ukrán és a már említett két ország bíróságai is vétkesnek találták nagy értékű csalás bűntettében.
Az ügyben oly aktív alapítványt egyébként még 2009-ben jegyeztette be Lengyelországban Abljazov, tevékenységi köre pedig a kazah, az orosz és az ukrán demokrácia állapotának vizsgálatára terjed ki. Teljesen véletlenül a posztszovjet térség azon három országára, ahol a csalásait elkövette, s amely a kiadatását kérte Franciaországtól.
A brit legfelső bíróság még 2012-ben látta bizonyítottnak Abljazov bűnösségét, s megfosztották menekült státusától is. Majd miután az oligarcha elszökött az ítélet végrehajtása elől, s a francia Riviérán elfogták, újabb ítéletet hoztak, s döntöttek arról is, hogy kiadják Oroszországnak. Ezt a végzést tavaly szeptemberben már az akkori kormányfő Manuel Walls is aláírta, a hatékony lobbizás és a nemzetközi helyzet változásának hatására az Élysée-palota felülbírálta a kiadatást.
Ez érthető módon felbátorította az exbankárt, s most, hogy Kazahsztánban újabb tárgyalás kezdődött az ügyében, s a brit hatóságok is folytatják a nyomozást, már az Interpol körözésének a megszüntetését akarja elérni. S erre mondja még valaki, hogy nem a pénz beszél.
