Budapesten nyílt meg a kínai puha erő újabb központja

A tudományos intézet felállítása nem zajlott zökkenőmentesen, a magyar intézményeket kész tények elé állították.

Kína továbbra is az európai piac meghódításán fáradozik, Magyarország pedig ismét bizonyította, ebben a tervben elszánt szövetségesnek számít. Az Európa és Kína közötti kereskedelmi és pénzügyi összeköttetést, valamint a kulturális és politikai kapcsolatokat erősíteni hivatott OBOR (vagyis One Belt One Road, Egy övezet, egy út) kezdeményezést Kína 2013-ban dobta be a köztudatba. Tegnap Budapesten pedig a Pekingből irányított gigaterv újabb, fontos lépést tett meg. A Magyar Tudományos Akadémián felavatták Kína legnagyobb kutatóintézetének első, európai képviseletét.

Bár az OBOR jellemzően infrastrukturális beruházások – például az Európai Bizottság által blokkolt Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésével – került a magyar sajtóba, a kínai stratégiának nem csak gazdasági oldala van. Ilyen a pekingi központú, Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) most megnyitott magyarországi intézete is. Hogy az MTA-n tartott esemény valóban fontos politikai eredménynek számít, arra a kínai delegáció összetétele is rámutatott. A CASS vezérkarán kívül Magyarországra látogatott Liu Csi-pao, a Kínai Kommunista Párt csúcsvezetésének tagja, a párt közkapcsolati osztályának (korábbi propagandaosztály) vezetője is.

– A Kína–Kelet-Közép-Európa Intézet (Kína -KKE) fontosságát jelzi, hogy létrehozását Kína miniszterelnöke, Li Ko-csiang kezdeményezte – mondta beszédében a CASS elnöke, Vang Vej-kuang. Vang hozzátette, a szervezet a Kína és a tizenhat közép-kelet európai országokban működő kutatóintézetek együttműködésére koncentrál majd, illetve közös kutatásokra ad ösztöndíjakat és képzéseket szerveznek. Liu Co-kuj, a CASS 16+1 Kutatóintézetek Hálózatának igazgatója azonban lapunknak elmondta, egyelőre még több technikai kérdés vár megoldásra. Nincs meg például az intézet irodája, illetve toborzás alatt áll a konkrét, kínai és európai kutatókból álló stáb is. – A projektet teljes egészében a kínai állam finanszírozza, a kezdőtőke egymillió jüan – tette hozzá Liu. Megalakult ugyanakkor a Kína-KKE Intézet Nonprofit Kft. nevű társaság, amely az intézet működésének jogi hátterét biztosítja.

Lapunk azonban több forrásból is úgy értesült, a Kína–Kelet-Közép Európa Intézet felállítása nem zajlott zökkenőmentesen. Az eredeti tervek alapján ugyanis a kínai fél, a CASS, az MTA, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI), valamint az Antal József Tudásközpont egy intézetek közti, közös szervezetet állított volna fel. A CASS azonban végül úgy döntött, a magyar intézeteket kész tények elé állítja, és önálló szervezeti egységet hoz létre. Erre utalt például, hogy a tegnapi eseményen sem az MTA, sem a KKI nem mint szervező, hanem mint támogató volt feltüntetve (mind két magyar szervezet véleményét szerettük volna kikérni, sajnos azonban lapzártánkig nem értük el őket).

Magyarország korábbi pekingi nagykövete, Kusai Sándor szerint azonban hazánk jól jár a kínai tőkéből létrehozott, regionális intézettel. – Gazdasági előnyöket biztosíthat, valamint bővítheti Magyarország mozgásterét – mondta lapunknak a nagykövet. Az éremnek persze van másik oldala is. A CASS terjeszkedése a kínai „soft power”, vagyis a nem katonai érdekérvényesítés eszköze. – Például az Egyesült Államoknak is vannak egyetemei Magyarországon – mondta Kusai és hozzátette: gazdasági erejéhez viszonyítva, Kína lemaradt e képességek terén, ezért egyre nagyobb gondot fordít rá. A volt nagykövet úgy látja, az oktatási kapcsolatok erősítéséért felelős Konfuciusz Intézet hálózatkiépítése után, most a tudományos kapcsolatokon van a sor, de előkészítés alatt áll egy kínai kulturális központ megnyitása is.