Szombatra virradóra elsüllyedt a világ egyik legnagyobb teherhajója az Atlanti-óceán déli vizein. A dél-koreai tulajdonban lévő, 266 ezer tonna kapacitású, 322 méter hosszú Stellar Daisy, amely az úgynevezett VLOC (nagyon nagy ércszállító) kategóriájú vízi járművek egyike volt, éppen Brazíliából szállított vasércet Kínába, amikor pénteken – 2400 kilométerre Dél-Amerika partjaitól, nagyjából Uruguay vonalában – süllyedni kezdett. A Marshall-szigeteken bejegyzett, 1993-ban átadott, japán gyártású hajó 24 fős, dél-koreai–Fülöp-szigeteki legénységéből csak két főt – két filippínót – találtak meg élve a mentőtutajokban. A többieknek, nyolc dél-koreainak és tizennégy filippínónak egyelőre nem lelték a nyomát. A túlélők az uruguayi haditengerészet figyelmeztetése nyomán a tragédiához irányított más kereskedelmi hajóknak köszönhetik az életüket, amelyek átfésülik a környéket. A jelentések szerint a hajónak már csak hűlt helye volt, csak „erős üzemanyagszagot” lehetett érezni, és roncsdarabok lebegtek a víz felszínén.
A 200 ezer tonna feletti kapacitású VLOC hajók a legnagyobb nem folyadék halmazállapotú, ömlesztett rakományt szállító – tehát nem tanker – kereskedelmi hajók a világon. A legtöbb esetben, a legutóbbi becslések szerint 93 százalékban szenet vagy vasércet szállítanak például az Ausztrália–Kína vagy Brazília–Kína útvonalon. A világkereskedelem korábbi fokozódásával nagy kereslet mutatkozott irántuk, és a gazdaságosság, illetve a profitnövelés érdekében építettek 400 ezer tonna kapacitásút is. Bár a Stellar Daisy a japán Mitsubishinél készült, az ilyen hajók tekintetében is a világ vezető hajóiparával – a Hyundai Heavy Industriesszel – büszkélkedő Dél-Korea áll az élen. Ez azonban manapság már inkább probléma, hiszen a világkereskedelem most éppen elhúzódó lejtmenetben van, ami visszavetette a keresletet a VLOC-ok iránt is.
Ami a hajókategóriára jellemző kockázatokat illeti, az ömlesztett száraz árunak is megvannak a maga problémái: megrongálhatja, korrodálhatja a teherteret, a hajó mozgásával a rakomány súlypontja elmozdulhat, a hatékony rakodáshoz szükséges óriási, eltolható tehertértetők hibája esetén pedig a viharos tengerből gyorsan sok víz ömölhet be. Márpedig ha egy hajó maximális kapacitásig van rakodva – az üzemeltetőnek nyilvánvalóan ez az érdeke –, a vízvonal nagyon közel van a fedélzethez, így az átcsapó hullámokból minden nyíláson át egyenes út vezet a belső terekbe. Bár egyelőre semmilyen konkrét ok nem vetődött fel a Stellar Daisy haváriájával kapcsolatban, ez egy kézenfekvő teória. A másik, ami elképzelhető – és katasztrófák sorát okozta a kilencvenes években –, az a belső terek korróziója kapcsán bekövetkező szerkezeti hiba, amikor az elvékonyodott szerkezeti elemek már nem tudják elviselni a tengeren fellépő igénybevételt.
