Újabb, a szentpétervári robbantással összefüggésbe hozható terrorista került rendőrkézre. Az orosz belbiztonsági szolgálat, az FSZB tegnapi közlése alapján a 27 éves Abror Azimovot vették őrizetbe, aki a hivatalos közlemény szerint az április 3-i, 14 ember életét követelő pokolgépes robbantás elkövetőjét készítette fel a támadásra.
Bár eddig nyolc gyanúsítottat tartóztattak le az orosz hatóságok, a merénylők hátteréről, motivációjáról még mindig keveset tudni. A sajtóban megjelent információkból egy fiatal iszlamistákból álló, közép-ázsiai országokból verbuvált csoport képe rajzolódik ki. Ez pedig az iszlám terrorizmus egy kevéssé ismert oldalára irányítja rá a figyelmet.
A szentpétervári csoport tagjai közül eddig az öngyilkos merénylőről tudunk a legtöbbet. Akbarzson Dzsalilov 22 évesen döntött úgy, hogy egy robbanószerkezettel megpakolt táskával felszáll a csúcsforgalmú szentpétervári metró szerelvényére, és felrobbantja utastársait. Dzsalilov a Kirgizisztánban található, Osh városában született 1995. április elsején, majd 2011-ben, szüleivel együtt érkezett Oroszországba. A posztszovjet Kirgizisztán lakossága meglehetősen tagolt, a három domináns etnikum a kirgiz mellett az üzbég és orosz. A sajtóban megjelent hírek rámutatnak arra, hogy Dzsalilov üzbég név. A család Oroszországba költözése mögött pedig bizonyára közrejátszott, hogy 2010-ben Osh városában véres összecsapások zajlottak a kirgiz és az üzbég lakosság között. Az etnikai incidens következtében nagyobb exodus indult el a jobb élettel kecsegtető Nagy Testvér irányába. Sajtóértesülések szerint Dzsalilov Oroszországban egy szusibárban vállalt munkát, hobbija pedig a harcművészet volt. A helyi sajtóban több beszámoló született a feltételezett terrorista személyéről, az őt ismerők mind kedves, nyugodt fiatalembernek írták le.
Nem véletlen, hogy sokan kétségbe vonják az orosz hatóságok által felállított verziót. A nyomozati anyagok szerint a bombát tartalmazó táska maradványain megtalálták Dzsalilov DNS-mintáit, s a hivatalos verziót erősíti az is, hogy a fiatalembert 2016-ban érvénytelen vízum használata miatt kitiltották Törökországból.
De miért akart robbantani Dzsalilov, Azimov és a többi letartóztatott gyanúsított? A The Guardian cikke szerint ennek egyik fő oka lehet, hogy a posztszovjet térségből Oroszországba áramló bevándorlókkal nem bánik kesztyűs kézzel a helyi lakosság. A Közép-Ázsiából érkezők gyorsan az orosz vadkapitalizmus fogságában találják magukat: alacsonyabb bérért, rossz körülmények között dolgoznak. A Reuters egy 2012-es híre szerint a szentpétervári önkormányzat meglehetősen sértő útmutató füzetet készített a közép-ázsiai vándormunkások számára. Ebben kirgiz, üzbég és tádzsik nyelven szociális és kulturális különbségekre hívták fel a bevándorlók figyelmét. Például arra intették őket, a társadalmi feszültségek elkerülése végett ne köpjenek a földre, illetve hogy tartózkodjanak a nemzeti viseletektől. Kitértek a HIV-fertőzés veszélyeire is, a bevándorlókat arra kérték benne, ha megfertőződnének, azonnal menjenek haza.
Bár a brossúra valóban sértő volt, kérdőre vont szerkesztői azzal védekeztek, ők csak a további etnikai konfliktusokat akarták megelőzni. Szentpéterváron, ahogyan Oroszország más területein is rendszeresek az összetűzések a közép-ázsiai bevándorlók között. Az erről szóló hírek kocsmai verekedésekről és rendőrségi atrocitásokról egyaránt beszámolnak.
Erre érzett rá az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet is. A The Guardian egy 2015-ös riportja olyan, korábban Oroszországban dolgozó tádzsik vendégmunkásokat szólított meg, akik később az ISIS szolgálatába álltak.
A The Diplomat szaklap is részletesen vizsgálta a terrorszervezet közép-ázsiai tevékenységét. Tavaly közölt tanulmányuk szerint az ISIS azután váltott taktikát, hogy az Egyesült Államok és Oroszország hadereje egyre nagyobb sikerrel támadta szír és iraki állásaikat. Toborzó tevékenységüket a közép-ázsiai térségre állították rá, propagandagépezetük, az Al-Hajat Média Központ az itt élő muszlim lakosságnak szánt Youtube-videókat osztott meg. A tanulmány szerint az egyik hívószó az iszlám nyugodt gyakorlása. Éppen a radikális tanok elterjedése miatt ugyanis több közép-ázsiai országban korlátozták a vallás gyakorlásának szabadságát. Hasonlóan járt el Moszkva is. A The Diplomat a moszkvai Nagy katedrális mecsetről is közölt riportot. Írásuk szerint reggelente több ezer muszlim gyülekezik az épület előtt, a mecsetbe ugyanis csak körülményes biztonsági ellenőrzések árán engedik be a híveket. Ez pedig csak az egyik, látványos út az iszlám követőinek vegzálásához.
Az ISIS propagandája sikeresnek tűnik. Vlagyimir Putyin orosz államfő korábbi nyilatkozata szerint 5000 és 7000 főre tehető azok száma, akik Oroszországból és a közép-ázsiai térségből az Iszlám Állam szolgálatába álltak. A napvilágot látott tanulmányok és más nyilatkozatok azonban ennél is nagyobb számokról szólnak. A Crisis Group nemzetközi szervezet szerint például csak 2015-ben 2-4000 közötti létszámban választották közép-ázsiaiak a terrorszervezetet. Figyelemreméltó, hogy a szentpétervári metrón gyilkoló Dzsalilov szülővárosát, Osh-t több riport külön kiemeli. A The Diplomat említett cikkében például a helyiség rendőrfőnöke arról beszél: 2013 és 2014 között legalább száz ember hagyta el a várost, hogy a Szíriában harcoló dzsihadisták küzdelmét segítsék.
