Homoszexuálisokat ölnek Csecsenföldön?

Több mint száz férfit tartóztattak le, egy 16 éves fiút összeverve, mint egy zsák csontot dobtak be az udvarba.

Homoszexuálisok tömeges csecsenföldi letartóztatásáról adott hírt az orosz Novaja Gazeta. A liberális lap értesülései szerint az elmúlt héten több mint száz saját neméhez vonzódó férfit tartóztattak le, s közülük legalább hármat megöltek. A begyűjtöttek között állítólag befolyásos vallási vezetők és két ismert televíziós műsorvezető is van.

Az írás ismerteti a közösségi médiában a helyi LGBT-csoportok által közzétett eseteket. Az egyik bejegyzés szerint például a falujukban egy 16 éves fiút összeverve, mint egy zsák csontot dobtak be az udvarba, s máig sem tért magához. A posztoló ezután figyelmezteti a közösség tagjait, hogy vele ellentétben ne kockáztassanak, s töröljék profiljaikat. A beszámolók szerint a letartóztatottak egyáltalán nem hivalkodtak sajátos szexuális irányultságukkal, hiszen az a Kaukázusban egyenlő a halálos ítélettel, a patriarchális csecsen társadalomban azonban az ilyen dolgok hamar kiderülnek.

A lapnak csecsen aktivisták mellett a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a belügy és az elnöki adminisztráció, azaz a helyi hatalom köreiből is megerősítették a letartóztatások tényét. A Novaja Gazeta szolgálatoknál lévő névtelen forrása, utalva moszkvai LGBT-szervezeteknek a Kaukázusban tervezett felvonulásaira, „a nagyobb bajt megelőző tisztogatásnak” nevezte az akciót. A moszkvai és a strasbourgi bíróságokat beadványaival folyamatosan bombázó Nyikolaj Alekszejev projektje, a GayRussia.ru még március elején kért engedélyt több kaukázusi nagyvárosban is melegfelvonulás megtartására. Kérését mindenütt visszautasították, ám miután a kezdeményezésről a sajtó is beszámolt, helyiek agresszív hangulatú tüntetéseken követelték az aktivisták megbüntetését, a világhálón pedig egyre-másra jelentek meg a nem hagyományos szexuális orientációjú emberek legyilkolására felszólító posztok. Állítólag a csecsen belügyi szervek ezután kaptak parancsot a „megelőző tisztogatásokra”, a helyzet azonban nemcsak virtuálisan, de a valóságban is gyilkosságokig fajult. A cikk írója ennek kapcsán megjegyzi, hogy a helyi sajátosságokat figyelmen kívül hagyó, akciójával a benzineshordóba gyufát hajító Alekszejev még kísérletet sem tett a Kaukázusban élő homoszexuálisok védelmére, miközben más LGBT-szervezetek forróvonalat létesítettek a bajba jutottak „evakuálására”.

A régiót jól ismerő szakértők felhívják arra a figyelmet, hogy Csecsenföldön, de általában a Kaukázusban a sajátos szexuális irányultságú embereknek kevés az esélyük a túlélésre. Már a homoszexualitással csupán meggyanúsítottakat sem védi meg a családjuk sem. Az emiatt begyűjtöttekért nem emeli fel a hangját a család, amely még a letartóztatás tényét is igyekszik eltitkolni, s ha a „delikvens” bizonyítottság hiányában hazakerül, akkor a családon esett szégyent „becsületgyilkossággal” lemosni igyekvő rokonságtól félhet.

Látványosan demonstrálják ezt a hozzáállást a lap információira adott, az értesüléseket cáfoló helyi hivatalos reagálások is. A csecsen elnök mellett működő emberjogi tanács tagja, Heda Szaratova például az egyik moszkvai rádióállomásnak nyilatkozva azt magyarázta, hogy nemcsak a társadalom, de a bíróságok is megértően viszonyulnak a homoszexuálisok meggyilkolásához. Mint fogalmazott, ez a szexuális irányultság szembemegy a csecsen lakosság hagyományaival és értékeivel. „A homoszexualitás rosszabb a háborúnál! Ha most szemet hunyunk e jelenség felett, akkor a társadalom szétesik. Biztosíthatom, hogy annak a csecsennek, aki becsüli önmagát, s tiszteli a hagyományokat, a szokásokat, nincs szüksége semmilyen állami struktúrára ahhoz, hogy üldözze a homoszexuálisokat, s mindent megtegyen azért, hogy ebben a társadalomban ne legyenek ilyen emberek. Velük szemben a legszélsőségesebb fellépést sem ítéli el a társadalom! Ha például egy homoszexuálist megölnek a rokonai, a közösség mindent megtesz az eset eltitkolására, s az igazságszolgáltatás is megértő lesz velük. Az ilyen emberekért nem fog senki könnyeket ejteni! Hozzám sem fordult még senki, hogy védjem meg őket!” – nyilatkozta Szaratova.

Az európai fülnek cinikusan hangzó „értetlenséggel” reagált Ramzan Kadirov elnök sajtótitkára is. Alvi Karimov hazugságnak, Csecsenföld befeketítésére tett kísérletnek nevezte a Novaja Gazeta állításait, s elmondta, először hall a homoszexuálisok állítólagos üldözéséről vagy meggyilkolásáról. Mint az Interfaxnak fogalmazott, „nem lehet kiszorítani a társadalomból azokat, akik nem is léteznek. Higgye el, ha Csecsenföldön lennének is ilyen emberek, azokról nem az igazságszolgáltatásnak kellene gondoskodnia, mert a rokonok olyan helyre küldenék őket, ahonnan soha nem jönnek vissza”. 

Szabad a hidzsáb

Az orosz legfelső bíróság ezzel ellentétes 2013-as döntését figyelmen kívül hagyva a csecsen parlament áldását adta a hidzsáb viselésére az iskolákban. Csecsenföld első embere, Ramzan Kadirov ezt megelőzően Olga Vasziljeva oktatási miniszterrel is nyilvános vitába keveredett e kérdésben, s nem tartja alkotmánysértőnek a vallási jelképek megjelenítését. Mint fogalmazott, három iskolás lánya soha nem fogja a miniszter kedvéért levetni a hidzsábot. Groznijban egyébként már a tanév elejétől egységes formaruhát vezettek be az iskolákban, amelynek része a lányoknál a fejkendő is. (S. G.)