Homoszexuálisok tömeges csecsenföldi letartóztatásáról adott hírt az orosz Novaja Gazeta. A liberális lap értesülései szerint az elmúlt héten több mint száz saját neméhez vonzódó férfit tartóztattak le, s közülük legalább hármat megöltek. A begyűjtöttek között állítólag befolyásos vallási vezetők és két ismert televíziós műsorvezető is van.
Az írás ismerteti a közösségi médiában a helyi LGBT-csoportok által közzétett eseteket. Az egyik bejegyzés szerint például a falujukban egy 16 éves fiút összeverve, mint egy zsák csontot dobtak be az udvarba, s máig sem tért magához. A posztoló ezután figyelmezteti a közösség tagjait, hogy vele ellentétben ne kockáztassanak, s töröljék profiljaikat. A beszámolók szerint a letartóztatottak egyáltalán nem hivalkodtak sajátos szexuális irányultságukkal, hiszen az a Kaukázusban egyenlő a halálos ítélettel, a patriarchális csecsen társadalomban azonban az ilyen dolgok hamar kiderülnek.
A lapnak csecsen aktivisták mellett a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a belügy és az elnöki adminisztráció, azaz a helyi hatalom köreiből is megerősítették a letartóztatások tényét. A Novaja Gazeta szolgálatoknál lévő névtelen forrása, utalva moszkvai LGBT-szervezeteknek a Kaukázusban tervezett felvonulásaira, „a nagyobb bajt megelőző tisztogatásnak” nevezte az akciót. A moszkvai és a strasbourgi bíróságokat beadványaival folyamatosan bombázó Nyikolaj Alekszejev projektje, a GayRussia.ru még március elején kért engedélyt több kaukázusi nagyvárosban is melegfelvonulás megtartására. Kérését mindenütt visszautasították, ám miután a kezdeményezésről a sajtó is beszámolt, helyiek agresszív hangulatú tüntetéseken követelték az aktivisták megbüntetését, a világhálón pedig egyre-másra jelentek meg a nem hagyományos szexuális orientációjú emberek legyilkolására felszólító posztok. Állítólag a csecsen belügyi szervek ezután kaptak parancsot a „megelőző tisztogatásokra”, a helyzet azonban nemcsak virtuálisan, de a valóságban is gyilkosságokig fajult. A cikk írója ennek kapcsán megjegyzi, hogy a helyi sajátosságokat figyelmen kívül hagyó, akciójával a benzineshordóba gyufát hajító Alekszejev még kísérletet sem tett a Kaukázusban élő homoszexuálisok védelmére, miközben más LGBT-szervezetek forróvonalat létesítettek a bajba jutottak „evakuálására”.
A régiót jól ismerő szakértők felhívják arra a figyelmet, hogy Csecsenföldön, de általában a Kaukázusban a sajátos szexuális irányultságú embereknek kevés az esélyük a túlélésre. Már a homoszexualitással csupán meggyanúsítottakat sem védi meg a családjuk sem. Az emiatt begyűjtöttekért nem emeli fel a hangját a család, amely még a letartóztatás tényét is igyekszik eltitkolni, s ha a „delikvens” bizonyítottság hiányában hazakerül, akkor a családon esett szégyent „becsületgyilkossággal” lemosni igyekvő rokonságtól félhet.
Látványosan demonstrálják ezt a hozzáállást a lap információira adott, az értesüléseket cáfoló helyi hivatalos reagálások is. A csecsen elnök mellett működő emberjogi tanács tagja, Heda Szaratova például az egyik moszkvai rádióállomásnak nyilatkozva azt magyarázta, hogy nemcsak a társadalom, de a bíróságok is megértően viszonyulnak a homoszexuálisok meggyilkolásához. Mint fogalmazott, ez a szexuális irányultság szembemegy a csecsen lakosság hagyományaival és értékeivel. „A homoszexualitás rosszabb a háborúnál! Ha most szemet hunyunk e jelenség felett, akkor a társadalom szétesik. Biztosíthatom, hogy annak a csecsennek, aki becsüli önmagát, s tiszteli a hagyományokat, a szokásokat, nincs szüksége semmilyen állami struktúrára ahhoz, hogy üldözze a homoszexuálisokat, s mindent megtegyen azért, hogy ebben a társadalomban ne legyenek ilyen emberek. Velük szemben a legszélsőségesebb fellépést sem ítéli el a társadalom! Ha például egy homoszexuálist megölnek a rokonai, a közösség mindent megtesz az eset eltitkolására, s az igazságszolgáltatás is megértő lesz velük. Az ilyen emberekért nem fog senki könnyeket ejteni! Hozzám sem fordult még senki, hogy védjem meg őket!” – nyilatkozta Szaratova.
Az európai fülnek cinikusan hangzó „értetlenséggel” reagált Ramzan Kadirov elnök sajtótitkára is. Alvi Karimov hazugságnak, Csecsenföld befeketítésére tett kísérletnek nevezte a Novaja Gazeta állításait, s elmondta, először hall a homoszexuálisok állítólagos üldözéséről vagy meggyilkolásáról. Mint az Interfaxnak fogalmazott, „nem lehet kiszorítani a társadalomból azokat, akik nem is léteznek. Higgye el, ha Csecsenföldön lennének is ilyen emberek, azokról nem az igazságszolgáltatásnak kellene gondoskodnia, mert a rokonok olyan helyre küldenék őket, ahonnan soha nem jönnek vissza”.
Szabad a hidzsáb
Az orosz legfelső bíróság ezzel ellentétes 2013-as döntését figyelmen kívül hagyva a csecsen parlament áldását adta a hidzsáb viselésére az iskolákban. Csecsenföld első embere, Ramzan Kadirov ezt megelőzően Olga Vasziljeva oktatási miniszterrel is nyilvános vitába keveredett e kérdésben, s nem tartja alkotmánysértőnek a vallási jelképek megjelenítését. Mint fogalmazott, három iskolás lánya soha nem fogja a miniszter kedvéért levetni a hidzsábot. Groznijban egyébként már a tanév elejétől egységes formaruhát vezettek be az iskolákban, amelynek része a lányoknál a fejkendő is. (S. G.)
