Az egyesülésre vonatkozó kitételben mindent összevetve nincs is nagy újdonság, ugyanis már az 1998. nagypénteki egyezménybe torkolló, az EU által felügyelt északír békefolyamat során is deklarálták, hogy joga van a két országrésznek az egyesüléshez. A briteket tehát nem érheti meglepetésként a fejlemény, kérdés, mik lesznek a reakciók, főként azután, hogy Gibraltár jövőbeli hovatartozásáról egyszer már magasba csaptak az indulatok. A brexit vonata márpedig csak az ír kérdésen túljutva gördülhet tovább. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke már jó előre kijelentette, nem fog tárgyalni Nagy-Britanniával az EU–brit kapcsolatokról addig, míg ezt a kérdést nem tisztázták.
A legkínosabb ügy mégis a tárgyalások időzítése, épp a nagy tagországokra nézve. Franciaország két választási forduló között, a britek júniusban választanak, a németek pedig szeptemberben járulnak az urnák elé, a brexittárgyalás a brit előre hozott voksolás miatt egy hónapig biztosan szünetel.
