A visegrádi négyek (azaz Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) körében sokszor túl sok a szlogen, a beszéd, és kevés a tényleges tett és eredmény – ezt a kritikát fogalmazta meg Lengyelország budapesti nagykövete, Jerzy Snopek kedd kora este a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett panelbeszélgetésen. A nagykövet hozzátette: a gyakorlatban sokszor nehéz, extrém szituációkban a saját partikuláris érdekeink fontosabbak, még akkor is, ha hosszú távon a közös érdekeink követése lenne kifizetődőbb.
A Gyakorlati Diplomácia Társasága meghívásából a V4-országok nagykövetei és Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára beszélgettek. A rendezvény során megegyeztek abban, hogy nincs ugyan mindig konszenzus a V4 tagjai között, de az alapvető kérdésekben egyetértenek. Határozottan elutasították a felek, hogy bővíteni kellene a V4-et, ugyanakkor Rastislav Kácer, Szlovákia budapesti nagykövete szerint a Visegrád Pluszba várják a további partnereket. Juraj Chmiel budapesti cseh nagykövet határozottan nemet mondott arra a kérdésre, hogy szükség van-e a V4-együttműködés további intézményesítésére, a többiek hevesen bólogattak.
Egyetértettek a résztvevők abban is, hogy a V4 sikerének alapja az erős Európai Unió. Kácer szerint most is többsebességes Európában élünk.
Úgy gondolja, bizonyos kérdésekben több, más kérdésekben kevesebb Európára lenne szükség – arról megy a vita, hogy miben mennyire. Takács Szabolcs szerint az lenne a fontos, hogy az EU képes legyen jól reagálni azokra a kihívásokra, amelyekkel szembenéz, miközben tagállam és tagállam között nem szabadna különbséget tenni. Reméli, hogy az év végére sikerül a fő kérdésekben konszenzusra jutni az unióban Európa jövőjéről, de – mint mondta – viharokon kell áthaladni ahhoz, hogy elérjük a partokat.
A moderátor kérdésére válaszolva Takács Szabolcs elmondta, az EU a megalakulása óta eltelt több mint fél század során csak az utóbbi években szembesült igazán komoly válsághelyzetekkel, amelyek megkövetelik, hogy kidolgozzanak egy európai biztonsági együttműködési mechanizmust. A folyamat el is kezdődött, de leszögezte, nem a NATO-t kell duplikálni, hanem együtt kell működni a NATO-tagoknak az abból kimaradókkal.
– Ami a Krímben történt, az a nemzetközi jog megsértése, nincs mit szépíteni
– jelentette ki az államtitkár, ugyanakkor a szankciók szerinte nem egészségesek, a szomszéddal kooperálnia kellene az EU-nak. – De garanciát kell kapnunk arra, hogy ami történt, nem történhet meg újra, ezért is kell felgyorsítanunk a védelmünk megerősítését, hogy megmutassuk a világnak, Európa képes egyedül is megvédeni magát – közölte Takács Szabolcs. Jerzy Snopek nem értett vele egyet, a lengyel nagykövet közölte: nem szolidárisak az oroszokkal, és úgy gondolják, követni kell az EU Oroszországgal kapcsolatos politikáját. Szlovák kollégája, Rastislav Kácer szerint is abszolút elfogadhatatlan, amit Oroszország tett a szomszédban, emellett veszélyesnek nevezte, hogy az oroszok európai szélsőségeseket támogatnak, és információs háborút folytatnak. – És működik, terjed a hülyeség, ezzel is foglalkozni kell – mondta a nagykövet, majd hozzátette: a közeljövőben nem lesz európai hadsereg, inkább a tagállami csapatokat kellene megerősíteni és a tevékenységüket összehangolni.
A hallgatóság azon kérdésére, miszerint előfordulhat-e olyan konfliktus, amely miatt széteshet a V4, Rastislav Kácer úgy válaszolt, szerinte csak az jelenthet vörös vonalat, ha valaki oly mértékben megsérti az uniós alapelveket, hogy az EU-tagsága is veszélybe kerül. Cseh kollégája, Juraj Chmiel ugyanakkor azt mondta, egyeztetésekkel át lehet hidalni a nézetkülönbségeket. Ugyanő arra a kérdésre, hogy miért kerülnek silányabb termékek a polcokra Közép-Európában, mint nyugaton, úgy felelt, hogy foglalkoznak a kérdéssel, a V4 összeveti az adatait, majd az Európai Bizottsághoz fordul. Ugyanakkor szerinte alapvetően ízlésbeli különbségek miatt eltérők a termékek az egyes országokban. – Elfogadhatatlan, de vihar a biliben – mondta a kérdésről a szlovák nagykövet. Rastislav Kácer is azt mondta, a helyi igényeken múlik minden. – Ha az emberek megveszik olyan minőségben, ahogy kínálják, el is fogják adni nekik – jelentette ki.
